A legjobb megoldást az előrehozott választások jelentenék Románia számára, véli Ludovic Orban. Az NLP elnöke kijelentette: pártja ezek nélkül is bármikor kész vállalni a kormányzás felelősségét. A kormányra lépésre a Mentsétek meg Romániát Szövetség is készen áll, van programja és szakembere is hozzá – nyilatkozta Dan Barna, az alakulat elnöke.
A bizalmatlansági indítvány után megpróbáljuk kieszközölni az előre hozott választásokat, de ezek kiírásához az is szükséges, hogy a parlament kétszer egymásután ne szavazzon bizalmat a kormánynak – magyarázta Orban, aki szerint a jelenlegi parlamenti struktúra, amely a 2016-os decemberi választások eredménye, „alig lenne képes egy felelősségteljes kormány kialakítására”. Egy új többség létrehozásának legjobb módja az előrehozott választás, ám ha ez nem lesz lehetséges, az NLP akkor is kész átvenni a kormányzást – hangsúlyozta. Az NLP elnöke megismételte, hogy a bizalmatlansági indítványt akkor fogják benyújtani a parlamentben, amikor rendelkezni fognak a kormány megbuktatásához szükséges 234 szavazattal.
A Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (MRSZ) van annyi tartaléka, hogy bármikor képes legyen belépni a kormányba – jelentette ki Dan Barna pártelnök, aki szerint egy parlamenti megállapodás „nem délibáb”. „Vannak forrásaink, van programunk, rendelkezésre állnak hozzáértő szakembereink, de parlamenti többségre van szükség ahhoz, hogy lehetővé tegyük a Románia számára szükséges reformokat.” – mondotta. Hozzátette: támogatják a bizalmatlansági indítványt, és részt vesznek a megbeszéléseken, hogy megtalálják a legjobb megoldást egy ideiglenes kormány számára, amely ügyvivő jelleggel működik az előrehozott választások kiírásáig. Barna nem tartja reális elképzelésnek, hogy „Dragnea társaival együtt” hozzanak reformokat, hisz ezek három év alatt „csaknem kivezettek bennünket Európából”. Az MRSZ elnöke szerint munkahelyeket generáló nagyberuházásokkal és adócsökkentésekkel lehetne itthon tartani a fiatalokat.
Magyarázkodik az államfő
Kisebb nyilatkozatháborút okozott Klaus Iohannis államfő az igazságügyi tárca élére javasolt Dana Gîrbovannal kapcsolatos kijelentéseivel: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege szerint az elnök szavai „nyilvánvaló támadást jelentenek az igazságszolgáltatás függetlensége és tekintélye ellen”. A testületnek válaszolva az elnöki hivatal közleményben szögezi le, hogy Iohannis nem Gârbovan bíró, hanem Gârbovan állampolgár miniszteri kinevezését utasította el.
A CSM bírói részlegének képviselői „határozottan leszögezik”, hogy az államfő által nyilvánosan felhozott, „megalapozatlan és bizonyítatlan” állítások, amelyekkel kétségbe vonta egy 19 éve szolgáló bíró függetlenségét és szakmai tisztességét, és elutasította kinevezését az igazságügyi miniszteri tisztségbe, az igazságszolgáltatás függetlenségének és presztízsének súlyos megsértése. A dokumentum megjegyzi: az állami intézmények képviselőinek a társadalmi és politikai légkörtől függetlenül, kiegyensúlyozottan és a körültekintéssel kell nyilatkozniuk.
Klaus Iohannis államfő szerdán jelentette be, hogy elutasítja Dana Gîrbovan igazságügyi miniszterré való kinevezését. „Nem fogom eltűrni, hogy figyelmen kívül hagyják a május 26-ai népszavazás eredményét, amely leállította az SZDP és az LDSZ programját, hogy megsemmisítsék az igazságszolgáltatást, hogy leállítsák a korrupcióellenes harcot, és hogy Romániát teljes egészében a vörös bárók kezére adják. Az SZDP és az LDSZ a felelős a kialakult katasztrofális helyzetért, az intézmények elpolitizálásáért, és nem fogok átengedni olyan javaslatokat, amelyek a demokratikus értékek ellen vannak, amelyekben a román állampolgárok nagy része és én magam is hiszek” – nyilatkozta Iohannis. Tegnap azonban – a bírói tiltakozás hatására – kénytelen volt árnyalni álláspontját: nem Dana Gârbovan bíró kinevezését ellenzi, hanem Dana Gârbovan román állampolgárét, aki elfogadta, hogy betöltse az igazságügy-miniszteri állást egy politikai kormányban, és aki egyébként le is mondott a bírói testületből – pontosított. Az államelnöki hivatal közleménye kifejti: bírói minőségében az alkotmány szerint nem is lehetne miniszter
„Az igazságszolgáltatás függetlenségébe valóban súlyos beavatkozások éppen ezek a megmagyarázhatatlan nyilatkozatok az igazságszolgáltatásról, amelyeket egyes igazságszolgáltatási szakemberek tesznek, amelyek, úgy tűnik, éppen azt a tényt ítélik el, hogy Románia elnöke tiszteletben tartotta az ország törvényeit és alkotmányát” – fogalmaz a nyilatkozat. Hozzáteszi: szerencsés lett volna, ha állásfoglalásuk közzététele előtt az aláírók tanulmányozzák a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyek közé tartozik, hogy a bíróknak már azelőtt le kell mondaniuk, hogy megpályáznak egy politikai tisztséget. Az államfő szerint a CSM bírói osztályának nem politizálnia kellene, hanem, az alkotmányos kereteken belül és részrehajlás nélkül, valóban az igazságszolgáltatás és a bírák függetlenségének előmozdításán dolgoznia.
A vita főszereplője, Dana Gîrbovan már szerdán bejelentette, hogy visszavonja – hétfőn benyújtott – lemondását a bírói tisztségről, mivel Klaus Iohannis államelnök elutasította kinevezését az igazságügyi tárca élére. Azt is közölte: tudomásul vette Iohannis döntését, és a nyilvánosság előtt válaszol az államfőnek, miután az írásban is megindokolja és közzéteszi határozatát. Hozzátette: az igazságszolgáltatás az állampolgároké, és azért fog harcolni, hogy ne használják fel politikai harcokban. Azért vállalta a miniszterjelöltséget is, mert úgy gondolta, hogy ebből a tisztségből többet tehet az igazságszolgáltatás „normalizálásáért”. „Azonban úgy tűnik, hogy a politikai játszmák és számítások fontosabbak”, az elmúlt napok reakciói ismét azt bizonyították be – írja.
