Elindulása előtt Pengő Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy mintegy kilenc hónapig tartó utazásával a sajtó és a közösségi média révén Kőrösi Csoma Sándorra szeretné ráirányítani a figyelmet, elsősorban a román társadalomban, lehetőség szerint azonban az út során érintett országokban is.

Az érintett nagyobb városokban tervei szerint értesíti a sajtót érkezéséről és úti céljáról, de emellett rendszeresen beszámol útjáról a Maszol.ro portálon és a The Kőrösi Project – From Transylvania to Ladakh elnevezésű Facebook-oldalon is. Megjegyezte: útja célpontjául az Indiához tartozó Ladakh (Kis Tibet) tartomány Zangla nevű települését választotta, ahol Kőrösi Csoma Sándor megalkotta élete nagy művét, a tibeti–angol szótárt.

Pengő Zoltán a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégiumból indult vasárnap reggel, ahonnan Szőcs Ildikó, a Kőrösi Csoma Sándort is kibocsátó kollégium jelenlegi igazgatója indította útjára. Az újságíró egy székely ruhába öltözött jelenlévőtől székely zászlót kapott az útra. A város határáig többen is elkísérték, egy útitárs pedig több napra mellé szegődött.

Pengő Zoltán elmondta: nagyjából egy hónapra tudja előre a napra lebontott útitervet. Körülbelül tízkilós csomagot visz magával, amelybe egy váltóruha, egy könnyű sátor, hálózsák, laptop és gyógyszerek kerültek. Naponta 30–35 kilométert kíván megtenni, heti egy pihenőnappal számol. Gyalog kíván haladni, de például Afganisztánban, ahol a személyes biztonságát kockáztatná, lemond a gyaloglásról. „Nem vagyok adrenalinfüggő, nem akarok a tűzzel játszani” – magyarázta.

Az 52 éves újságíró kiemelte: személyes kihívást is lát abban, hogy hosszabb időre kilépjen az élet szokványos keretei közül és szabadon mozogjon a világban. Hozzátette: Kőrösi Csoma Sándor 200 évvel ezelőtt, november 24-én indult el Nagyenyedről, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Mint mondta, ő is az őszi indulást választotta, mert így talán kevésbé lesz kitéve a szélsőséges időjárási viszonyoknak.