Mint írják, a székely az a magyar nyelvjárási régió, amely keleti peremként a történelemben és a legújabb korban is leginkább megőrizte területi kiterjedtségét és sajátos karakterét. Funkcionális teljességével alapja és kifejezője volt mind a hagyományos népi kultúrának, mind a magasabb műveltségnek, irodalomnak. Alapja és kifejezője ma is a székely identitásnak.

Az énlaki konferencia célja, hogy számba vegye a történelmi hagyomány és örökölt változatosság mai továbbélését, változását, valamint azt, hogy a székelység magyarnyelv-használata alárendelt jogi helyzetében miképpen képes alkalmazkodva ellenállni az államnyelvi és a globalizációs nyomásnak, miképpen válhat képessé arra, hogy megfelelően alakítsa a standard magyar, illetve a regionális köznyelv és a helyi nyelvjárás viszonyát. Nem kevésbé időszerű a székely nyelvjárás kutatásának értékelő számbavétele – mutatnak rá a szervezők.

A konferencia főbb témakörei között lesz a nyelvpolitika, a nyelvi jogok; a nyelvjárás és identitás; a nyelvjárás és a népi kultúra kapcsolata; a székely és a többi (erdélyi) táji nyelvváltozat viszonya; a nyelvjárás és az oktatás-nevelés; a helyi professzionális beszélők (rádió, televízió, színház, egyházi nyelvhasználat) és a nyelvjárás; a nyelvjárás, a regionális köznyelv és a közmagyar („magyarországi magyar”) viszonyának alakulása; a nyelvjárás a kétnyelvűségben és a többnyelvűségben; az elektronikus nyelvhasználat és a nyelvjárás; valamint a székely nyelvjárás kutatástörténete, a kutatások mai helyzete.