Elsőként Szőcs Gyula mondta el, hogy a felújítási tervet Tövissi Zsolt csíkszeredai építész készítette el, és céljuk, hogy eredeti formájába állítsák vissza a műemléket. Azt is közölte, hogy a felújítási  folyamat több szakaszból áll.

Első lépésként a teljes belső és külső vakolatot le kellett bontani, és ez a művelet még nem ért véget. Azt is megvizsgálják, hogy statikailag az épület milyen állapotba került, harmadik lépésként pedig a megerősítési munkálat – a falak és boltívek megerősítése, alátámasztása, kezelése – következik. Az építőcég vezetője azt is kihangsúlyozta, az épület az emberi hanyagság mellett azért is került ilyen állapotba, mivel valamikor a Torja-pataka sokkal közelebb volt a rendházhoz, mint napjainkban, s emiatt az alagsor évekig tele volt vízzel, ami igen kikezdte annak alapját. Legelőször az épületet kellett vízmentesíteni, amit már meg is oldottak. A nyílászárókat éppen olyanokra cserélik, mint amilyenek az eredetiek voltak.

Bokor Tibor polgármester a legnagyobb kihívásnak a felújításhoz szükséges anyagiak előteremtését tekinti. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben alakult meg a GyermekKéz Baráti Társaság, ekkor tűzték ki célul a minorita rendház megmentését és újjáélesztését Böjte Csaba ferences szerzetes segítségével. Az elöljáró azt is közölte, hogy a bürokráciának köszönhetően a munkálatok megkéstek, csak nyár elején lehetett nekifogni a javításnak. Fejér László Ödön szenátor arról szólt, hogy a felújítás nem valósulhatott volna meg politikai támogatás nélkül. Arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy a minorita rendházat és a kantai iskolát Nagy Mózes ferences szerzetes álmodta és valósította meg,  s  az utókor számára való átmentése szintén egy ferences testvér, Böjte Csaba révén sikerülhet, aki öt évvel ezelőtt Lemhényben ígérte meg a honatyának, hogy felkarolja az ügyet és közösen valósítják meg a minorita rendház felújítását. Azt is tudni kell – hangsúlyozta –, hogy Böjte Csaba mellett Kelemen Hunor és Tamás Sándor is letette a garast, ők jártak közben annak érdekében, hogy a magyar kormány anyagi támogatást nyújtson, és az engedélyek beszerzése sem volt leányálom, mindezt csak összefogással lehetett megvalósítani.

A minorita rendházat 1740 és 1828 között építették barokk stílusban. A rendház régebbi, hátsó és két oldalsó szárnyát 1740-ben, majd az utcára néző, közvetlenül a Szentháromság-templomhoz csatolt részét 1828-ban építették, ezzel zárták le a rendház négyszögű belső udvarát.