A román–magyar viszonyt javítani kell, el kell érni, hogy a két közösség ismét bízzon egymásban, igazat kell mondanunk és cselekednünk is aszerint kell. A multikulturalitást sokféleképpen lehet értelmezni, Angela Merkel német kancellár például azt mondta a multikulturalitásról, hogy halott – így kezdte Kelemen Hunor, akit a szervezők arra kértek, hogy tabuk nélkül beszéljen a témáról. Az RMDSZ elnöke elmondta: a multikulturalitás adott a soknemzetiségű Romániában, de ez egy állapot, ezért a maga részéről jobban szereti az interkulturalitás kifejezést, mert az aktivitást jelez a különböző kultúrák között, együttműködést és tiszteletet. Önök most egy fekete lyukba sétáltak be, a Székelyföldre, ami egyesek szerint nem létezik, és ez az első kérdés, amit meg kellene vitatni, hiszen más vidékek, történelmi tartományok, például a Fogarasföld vagy a Mócvidék létét nem tagadja, hanem elismeri a román többség – közölte.

Elmagyarázta, hogy ő maga 1996 után, a román jobboldal első választási győzelmét követően került be a politikába, és nagyon fontosnak tartja Románia euroatlanti integrációját, azóta azonban egy országprojekt sincs, sem az országrészek autópályával való összekötése, sem például az oktatás valós megreformálása. Reménykeltőnek találta, hogy hallgatósága zömmel 1989 után született, és nem a kommunizmushoz hasonlít mindent – talán ez fog valódi változást hozni. Emlékeztetett arra, hogy 1990-ben, két hónapos eufória után hirtelen következett Marosvásárhely fekete márciusa, ahol emberek sérültek és haltak meg, a sebek pedig máig nem gyógyultak be. Az idén pedig ismét súlyos etnikai konfliktus történt Úzvölgyében, tehát az elmúlt harminc évben nem javult a románok és magyarok viszonya. Az előítéletek megmaradtak, az egymás iránti bizalom nem jött létre, a tisztelet nem erősödött meg. Ez valamennyire a magyar vezetők hibája is, valószínűleg nem tudták elég jól megértetni céljaikat, ám a felelősség nem egyforma, mindig a többségnek van ereje, lehetősége, eszköze a dolgok megváltoztatására. A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de jövőt építhetünk együtt, ehhez azonban bizalomra és tiszteletre van szükség, enélkül nincs semmi esélyünk – hangsúlyozta.

A román többség mindig azzal vádol minket, hogy el akarunk venni tőlük valamit, mi pedig úgy érezzük, hogy asszi­milálni akarnak. Egyelőre elbeszélünk egymás mellett. Egy nemrég készült felmérés szerint a románok nagy többsége meg van győződve arról, hogy a kisebbségek helyzetét példamutatóan megoldották Romániában – ezt sulykolják a fejükbe 30 éve –, és nem érzi úgy, hogy gond lenne. Épp ezért fogadja felháborodás, ha egy magyar politikus szóvá teszi a nyelv- és szimbólum-használati nehézségeket, a magyar oktatás elé gördített akadályokat. A gondok azonban nem oldódnak meg attól, hogy átlépünk rajtuk, ahogy egy román politikus javasolta: tudomásul kell vennünk és meg kell értenünk a problémákat. Azt, hogy a magyarok nem akarnak semmit elvenni a románoktól, csak saját identitásukat kívánják megőrizni. Ehhez szükség van egy megfelelő intézményrendszer kiépítésére – fejtette ki. Hozzátette: mi nem másik országot akarunk, ezt akarjuk jobbá tenni. Ha az állam nem bízik meg a polgáraiban, azok is próbálják kijátszani az államot, és ez nem jó irány – vélekedett. Ahol azonban van bizalom és tisztelet, ott az egymás elleni harcra pazarolt energiákat építésre lehet fordítani.

Kelemen Hunor leszögezte, hogy elnökjelöltként is ezt az ajánlatot, a törvény és az egymás iránti tiszteletet fogalmazta meg, és eltréfált a lehetőségekről – szerinte a legjobb második forduló az lehet, amelybe ő maga és Theodor Paleologu kerülne be –, de hozzátette: reméli, nincs túl messze az az idő, amikor más fényben jelenik meg egy-egy választás. Kérdésekre válaszolva – amelyek a román fiatalok részéről érkeztek – elmondta még: nem csupán a magyarokat érintő kérdésekben lép fel az RMDSZ, sok általános ötletük és javaslatuk is van, többek között az oktatásról is (ami szerinte úgy fest, mint egy vadállatok által feldúlt focipálya), ám a sajtó mindig csak az etnikai részleteket emeli ki. Többség nélkül azonban sem egy osztályt, sem egy közigazgatási átszervezést, semmit nem lehet elérni – ezért vállaltak időnként kormányzati szerepet, vagy a kormány támogatását. Ilyen szempontból lehet az RMDSZ-t is hibáztatni az ország jelenlegi állapotáért, de ebből legtöbb hét százalék hárul ránk – jelentette ki. Hozzátette: azért volt valamennyi fejlődés, csak nem elegendő.

Kitért a Magyarországról érkező támogatásokra is, amit szintén gyanakvással fogad a román többség, holott meg kellene köszönnie, mert azok a beruházások itt maradnak, olyan területeken, amelyekre Bukarest nem figyel. Ahogy a külhoni románokkal sem törődik, noha a Timok-völgyiek nagyon rászorulnának a támogatásra...

Az RMDSZ elnöke szerint a gyermekközpontú oktatás megteremtése mellett a demográfiai hanyatlás megállítása lehetne jó országprojekt, ám ezekhez az állami költségvetés szerkezetét is gyökeresen át kellene alakítani, a jelenlegi, 30 éves modell már nem felel meg. Szó volt még a többi kisebbségről – akiket nem övez olyan gyanakvás, mint a magyarokat –, a turizmusról, az elvándorlásról, az előítéletek lebontásáról, és Kelemen Hunor többször is hangsúlyozta a bizalom és a tisztelet fontosságát.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Romániai Ifjúsági Tanács és az etnikumközi kapcsolatok kormányhivatala által szervezett rendezvény első napján Tamás Sándor megyeitanács-elnök is szót kapott, aki az 1000 év Erdélyben – 100 év Romániában program részeként 10 érdekes tudnivalót osztott meg Székelyföldről és hírességeiről.