Magyarázatot kért a romániai nép ügyvédjének hivatala az egészségügyi minisztériumtól, amiért a tárca nem dolgozta ki egy, a kisebbségek számára fontos törvény végrehajtási utasítását.
A parlament által 2017-ben elfogadott, 2018. január elsejétől hatályba lépett jogszabály értelmében az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények kötelesek a kisebbségek nyelvén is beszélő személyzetet alkalmazni azokon a településeken, amelyekben az illető kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot vagy az ötezer főt.
Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes elmondta: a törvény továbbra is alkalmazhatatlan, mert az egészségügyi minisztérium nem dolgozta még ki a gyakorlatba ültetés részletes szabályozását. A nép ügyvédjének hivatala múlt héten beadványban kérte számon a tárcától a mulasztást.
„Romániában nem alkalmazzák a törvényeket. Ez a jogszabály az egyik leglátványosabb példa erre” – fogalmazott Molnár Zsolt. Hozzátette, hogy az ombudsmani hivatal 30 napon belül választ vár a beadványra. Ha a minisztérium nem ad kielégítő magyarázatot a mulasztásra, akkor a nép ügyvédjének hivatala egy ajánlásban felszólítja a tárcát, hogy lássanak munkához.
„Mi majd követjük az ajánlásunk gyakorlatba ültetését, és ha azt látjuk, hogy záros határidőn belül nem történik előrelépés, akkor a miniszterelnökhöz fordulunk” – magyarázta a procedúrát az ombudsmanhelyettes.
A képviselőház 2017. április 11-én ellenszavazat nélkül fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek szerint az egészségügyi és a szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a nemzeti kisebbségek anyanyelvét. Klaus Iohannis államfő előbb alkotmányossági vizsgálatot kért, de az alkotmánybíróság pozitív véleményezése után kihirdette a törvénymódosításokat.
A módosított jogszabályt az erdélyi magyar jogvédő szervezetek is elégtelennek tartották és élesen bírálták. Az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI) arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály nem rendelkezik a kisebbségekhez tartozó páciensek anyanyelven történő ellátásának a biztosításáról. Az AGFI példaként azt hozta fel, hogy a törvények előírásainak „egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni”. A bírálatokra adott válaszban az RMDSZ illetékesei elismerték: nagymértékben a végrehajtási utasításokon múlik, hogy a törvénymódosítás valóban kiterjeszti-e az anyanyelvhasználat jogát az egészségügyre és a szociális intézményekre.
