Magyarul az egészségügybenSzámonkérték az újabb mulasztást

2019. szeptember 18., szerda, Belföld

Magyarázatot kért a romániai nép ügyvédjének hivatala az egészségügyi minisztériumtól, amiért a tárca nem dolgozta ki egy, a kisebbségek számára fontos törvény végrehajtási utasítását.

A parlament által 2017-ben elfogadott, 2018. január elsejétől hatályba lépett jogszabály értelmében az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények kötelesek a kisebbségek nyelvén is beszélő személyzetet alkalmazni azokon a településeken, amelyekben az illető kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot vagy az ötezer főt.

Molnár Zsolt ombudsman­helyettes elmondta: a törvény továbbra is alkalmazhatatlan, mert az egészségügyi minisztérium nem dolgozta még ki a gyakorlatba ültetés részletes szabályozását. A nép ügyvédjének hivatala múlt héten beadványban kérte számon a tárcától a mulasztást.

„Romániában nem alkalmazzák a törvényeket. Ez a jogszabály az egyik leglátványosabb példa erre” – fogalmazott Molnár Zsolt. Hozzátette, hogy az ombudsmani hivatal 30 napon belül választ vár a beadványra. Ha a minisztérium nem ad kielégítő magyarázatot a mulasztásra, akkor a nép ügyvédjének hivatala egy ajánlásban felszólítja a tárcát, hogy lássanak munkához.

„Mi majd követjük az ajánlásunk gyakorlatba ültetését, és ha azt látjuk, hogy záros határidőn belül nem történik előrelépés, akkor a miniszterelnökhöz fordulunk” – magyarázta a procedúrát az ombudsmanhelyettes.

A képviselőház 2017. április 11-én ellenszavazat nélkül fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek szerint az egészségügyi és a szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a nemzeti kisebbségek anyanyelvét. Klaus Iohannis államfő előbb alkotmányossági vizsgálatot kért, de az alkotmánybíróság pozitív véleményezése után kihirdette a törvénymódosításokat.

A módosított jogszabályt az erdélyi magyar jogvédő szervezetek is elégtelennek tartották és élesen bírálták. Az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI) arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály nem rendelkezik a kisebbségekhez tartozó páciensek anyanyelven történő ellátásának a biztosításáról. Az AGFI példaként azt hozta fel, hogy a törvények előírásainak „egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni”. A bírálatokra adott válaszban az RMDSZ illetékesei elismerték: nagymértékben a végrehajtási utasításokon múlik, hogy a törvénymódosítás valóban kiterjeszti-e az anyanyelvhasználat jogát az egészségügyre és a szociális intézményekre.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2019-09-18: Pénz, piac, vállalkozás - :

Nyílik a bérolló

Egy felmérés szerint az Európai Unió tagállamai közt Romániában a legnagyobb a különbség a magas és az alacsony fizetések között.
2019-09-18: Belföld - :

Csak mézesmadzag a kisebbségi törvény?

Diverziónak nevezte Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Cseke Attila szenátor is, hogy a kormány a következő fél év törvényhozási prioritásai közé sorolta a kisebbségi törvényt. A kulturális autonómiát és a szabad szimbólumhasználatot biztosító jogszabályt még 2005-ben terjesztette be az RMDSZ, azóta sem fogadták el. Ám most váratlanul felbukkant a Dăncilă-kabinetnek az őszi parlamenti ülésszakra vonatkozó prioritáslistáján, amit szétküldtek a honatyáknak – tudósított tegnap a Maszol.