Diverziónak nevezte Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Cseke Attila szenátor is, hogy a kormány a következő fél év törvényhozási prioritásai közé sorolta a kisebbségi törvényt. A kulturális autonómiát és a szabad szimbólumhasználatot biztosító jogszabályt még 2005-ben terjesztette be az RMDSZ, azóta sem fogadták el. Ám most váratlanul felbukkant a Dăncilă-kabinetnek az őszi parlamenti ülésszakra vonatkozó prioritáslistáján, amit szétküldtek a honatyáknak – tudósított tegnap a Maszol.
Korodi Attila emlékeztetett, hogy az RMDSZ korábban már többször kérte a kisebbségi törvény napirendre tűzését és elfogadását – legutóbb 2017-ben. „Ha a kormány szándéka most őszinte volna, üdvözölnénk a kezdeményezést. Viszont tudjuk, hogy sem politikai akarata, sem parlamenti többsége nincs ehhez. A szándék egyértelműen diverzió” – mondta a képviselőházi frakcióvezető.
„Ha Viorica Dăncilă szándéka mögött a román–magyar párbeszédre való hajlandóság állna, a kulturális autonómiáról folytatott vitára törekvés, akkor az még elfogadható is lenne, így azonban nem több üres fecsegésnél” – nyilatkozta Cseke Attila is a kormányfő szándékáról. Az Erdélyi Magyar Televízió Kontra című hétfő esti műsorában az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy egy 14 évvel ezelőtt beterjesztett tervezetről van szó, amelynek már rég törvényerőre kellett volna emelkednie, a mindenkori román érdek azonban úgy döntött, hogy nem veszi elő a szakbizottsági fiókból. A kisebbségek jogállásáról szóló törvényt az RMDSZ 2005-ben terjesztette be, amikor kormányon volt. Azóta porosodik a tervezet a szakbizottsági fiókokban.
„Ennek a vitája és az elfogadási lehetősége több politikai kontextusban és momentumban felvetődött, akár az elmúlt 2-3 évben is voltak olyan pillanatok, amikor azt hittük, előre lehet lépni” – magyarázta Cseke Attila. Emlékeztetett arra, hogy egy olyan törvénytervezetről van szó, amelyet az alkotmány is előír. Az RMDSZ szenátora szerint a miniszterelnöknek, valamint a kormánypártnak hátsó szándékai vannak a jogszabállyal.
„Diverzió ez, hiszen velünk mint ennek a törvénynek az előterjesztőivel senki nem egyeztetett – pedig ha a kormány prioritásként kezel valamit, akkor teljesen logikus, hogy megkérdezi azt, aki korábban javasolta” – fogalmazott Cseke Attila.
A kormány 2005. április 21-én úgy döntött, hogy a kisebbségi törvény tervezetéről kikéri a Velencei Bizottság és az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának a véleményezését. Október végén a Velencei Bizottság úgy értékelte, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvény tervezete lehetőséget teremt Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Ám ennek ellenére nem történt érdemi előrelépés. Előbb a szenátus utasította el a törvényjavaslatot, majd a képviselőház nem hagyta jóvá, hogy sürgősségi eljárással tárgyalja meg az alsóház plénuma.
