A galamb(gomba), kékhátú mindenekelőtt a Russula cyanoxantha, de olykor a Russula virescens s más galambgomba neve is lehet.
A kékhátú galambgomba változatos színű, ibolyászöld, ibolyáskék, olívzöld, rózsáslila. Gallérja, bocskora nincs, húsa kemény, pattanva törik. Júniustól októberig lomb- és fenyőerdőben gyakori, ehető faj.
Népi nevei: kékhátú, kékhátú galamb(gomba) (általánosan használt a magyar nyelvterület nagy részén), galambgomba (általánosan használt a magyar nyelvterület nagy részén, főleg erre és a Russula virescensre), galambfífor (Csík), galambhátú (Barcaság, Kalotaszeg, Háromszék), galambica (Balatonmellék, Baranya, Őrség), galambka (Bereg, Kárpátalja), galambocska (Lészped, Moldva), nyáralla (Őrség), Keek galambicza (Dunántúl, Clusius 1601), kék galambgomba (Csermosnya völgye, Gömör), kékcse (Gömör, Kishont), kékgomba (Homoródmente), kíkhátu (csuperka) (Kalotaszeg), kékhátú galambica (Muravidék), kenyérgomba (Mezőség), mónárgomba (Körtvélyes, Abaúj-Torna, más galambgombára is értik), plákagomba (Ipoly mente), vonyicagomba (Szilágysomlyó), ződhátú (Nyárádmente), ződhátú, zöldhátú (Udvarhelyszéken a Russula virescensre is használják).
Az általában előzetesen nem forrázott gombák közé tartozik – például a kucsmagomba, őzláb, csiperke mellett – a galambgomba is. Árusítható és kimondottan keresett gomba, de a jelenlegi romániai törvények miatt a piacokon csak feketén, illetve a piacok mellett, esetleg házalva árulják.
Ízelítő a galambgombák hagyományos felhasználásáról a magyar konyhában: A kékhátú, ződhátú recéjit le szoktuk venni s túróva sütöttük. (F. A., Várfalva) A galambicát, a kéket és a zöldet kályhán pirították, sütötték. (J. P. A., Őrség) Paprikás zsírral pirítják, kirántják, de levesnek is főzik. (Medvesalja) Főleg pörköltnek készítették a galambicát. Fasírtnak, savanyúságnak is jó. (M. S., Zala, Levidék) Lehet a színe ződ, barna, rózsaszín, kék. Vögyös tokányba tesszük. Tepsibe sütjük mind a két felit pirosra. (J. I., Barcaság) A galambgombát megmosom, sózom, túrót teszek bele és aztán olajba kisütöm. (T. M., Gyergyó, Borszék) Levesnek is jó a galambgomba. A megpucolt, felszeletelt, megforrázott és sózott gombát paprikás zsírral párolom, aztán felöntöm vízzel. Habarást készítek egy kicsi tejjel, liszttel, tejföllel, apróra vágott tárkonyt teszek belé, s apró galuskákat. A végén ecettel savanyítom, pici cukrot is ajánlatos tenni belé. (G. K. M., Gyergyószárhegy)
Zsigmond Győző
