A Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókjának idősgondozó ágazata korábban körzetenként szervezte meg az idősek napját, idén rendhagyó módon Erdőfülétől Kommandóig minden mozgatható ellátottjukat Sepsiszentgyörgyre hívták, szállították közös ünneplésre. A helyi önkormányzat támogatásával autóbuszokkal érkeztek a megyeközpontba az idősek, akiket a déli harangszókor Tóth Anna, a Diakónia említett szolgálatának vezetője köszöntött a belvárosi református templomban. „Olykor nehéz elismerni az öregedést, de gondoljunk arra, hogy ez egyben az élettapasztalatból származó bölcsességgel is jár” – mondotta. Incze Zsolt esperes, a Diakónia sepsiszentgyörgyi fiókja kuratóriumának elnöke az áhítat után elhangzott imájában az elfogadásról és a szeretetről beszélt, Sztakics Éva alpolgármester pedig azt hangsúlyozta, manapság az idősek sokkal tevékenyebb életmódot folytatnak, mint korábban, ez más feladatok elé állítja az önkormányzatot, de elsősorban az a dolguk, hogy megteremtsék az otthonérzet körülményeit számukra, és támogassák azokat a civil szervezeteket, amelyek gondoskodnak beteg vagy nehéz sorban élő idősekről.

A Diakónia Keresztyén Alapítvány Háromszéken jelenleg tizennyolc község ötvenkilenc falujában és három városban gondoz otthonukban idős betegeket, közülük százhúszan vettek részt a tegnapi ünnepségen, a szolgálat sepsiszentgyörgyi és baróti nyugdíjasklubja tagjaival és a házigazda egyház­község híveivel együtt több mint kétszázan hallgatták a köszöntéseket, valamint Erőss Judit népdalcsokrát és Dénes Előd református lelkipásztor lányával, Dorottyával előadott, zongorán kísért műsorát.

Megható pillanatokat szerzett a jelenlévőknek a 93 éves nagyborosnyói Pakucs Etelka hazáról, szülőföldről szóló vallomása, és a szintén 93 évéhez közeledő vargyasi Vásárhelyi Béla (fotó) rövid életrajzi beszámolója, amelyben szólt hatvanhét évig tartó örömteli házasságáról és felesége hat héttel ezelőtti elvesztéséről, a tizenegy éves korában elkezdett munkáról, valamint arról, hogy három rendszerváltást élt meg, jót egyik sem hozott, de túlélte, és másoknak is azt kívánja, érjék meg a kilencven fölötti életkort. A templomi ünnepség végén az Írisz Ház fogyatékkal élő fiataljai átadtak egy-egy szál virágot a jelenlévőknek, az esemény szeretetvendégéggel zárult.

A Zathureczky Berta Idősek Otthonában tartott idősek napján Klárik Mária intézményvezető azt hangsúlyozta, hogy az időskor legfőbb erénye a higgadtság, amely türelmesebbé tesz másokkal és önmagunkkal szemben, kevesebb indulattal viseltetünk a szokatlan jelenségek iránt és több tárgyilagossággal ítélünk. Ugyanakkor az időskornak nehézségei is vannak, gyakran nehéz a mozgás, hol itt fáj, hol ott fáj, sokat kell költeni gyógyszerekre, de a szív nem öregszik – mondotta. Klárik Mária azt kívánta a több mint negyven jelen lévő idősnek, az év minden napján érezzék a család, a társadalom megbecsülését, érezzék, hogy szükség van rájuk, hogy vannak dolgok, amelyeket jobban tudnak, vannak dolgok, amelyeket csak ők tudnak.

Az ünnepség szórakoztató részében Szabó Enikő meseterapeuta találós kérdésekkel és mesével hangolta rá a résztvevőket a közös játékra, amelyet Dulányi B. Szidónia pszichológus vezetett. Bentlakók és bejárók egyaránt jól érezték magukat, még arra is hajlandóak voltak, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, melyek voltak életükben a legszebb örömek. A család, az unokák mellett sok apró öröm is elhangzott, mint a sütés-főzés, ajándékozás, imádkozás, az utóbbi évek áldása pedig, hogy van hajlék, otthon a fejük fölött és egy közösség, ahová tartozhatnak.