Megemlékezés KárpátaljánKiállni közösségünkért

2019. október 7., hétfő, Világfigyelő

Perényi Zsigmond életpéldája azt üzeni, hogy magyarságunkat, annak megőrzését minden érdek elé kell helyeznünk, saját közösségünkért ki kell állnunk, saját lehetőségeinkhez mérten kell harcolnunk érte a legjobban – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tegnap Nagyszőlősön a nemzeti gyásznapon tartott kárpátaljai központi megemlékezésen.

Az államtitkár báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye 1849. október 24-én Pesten kivégzett mártír főispánjának az emlékművénél mondott beszé­dében hangsúlyozta: „szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy minden közösségben, így saját közösségeinkben is vannak olyan személyek, akikre évszázadok múltán is példaként tudunk visszatekinteni”. Báró Perényi Zsigmond a beregszászi, nagyszőlősi, kárpátaljai magyarság kiemelkedő alakja ma is – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a császári hatóságok azért végezték ki, mert aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. „Perényi Zsigmond életpéldája azt üzeni, hogy magyarságunkat, annak megőrzését minden érdek elé kell helyeznünk, saját közösségünkért ki kell állnunk, saját lehetőségeinkhez mérten kell harcolnunk érte a legjobban” – emelte ki.

Potápi Árpád János kifejtette, mi a 170 évvel ezelőtt kivégzett hősöknek a leszármazottjaiként egy szabad nemzet tagjai vagyunk a Kárpát-medencében vagy a világ bármelyik részén, egy olyan nemzeté, amelynek nemcsak múltja, hanem jelene és biztos jövője van. Ma már kijelenthetjük – folytatta –, hogy Kárpátalján a magyar közösség egységes, erős és összetartó, és a magyar kormány partnerekként tekint az itteni szervezetekre. Az elmúlt évek munkájának köszönhetően Kárpátalja jelentős fejlődésnek indult, hiszen számos oktatási, egészségügyi intézmény épült és újult meg a magyar kormány támogatásával. A politikus jelezte, a magyar kormány a programjaival biztos hátteret szeretne nyújtani a kárpátaljai magyar közösségnek.

Beszédében Brenzovics László, a megemlékezést szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte, báró Perényi Zsigmond a főrendi ház alelnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, cselekedetét bátran felvállalta, nem kért kegyelmet és kivégezték. Bátorságát, hazája és nemzete iránti hűségét nem felejtik a kárpátaljai magyarok – mondta, hozzátéve: a kárpátaljai magyarság mindent megtett annak érdekében, hogy hőseinek emlékét megtartsa. Így 1991-ben sikerült helyreállítani Perényi Zsigmond szobrát Nagyszőlősön a nevét viselő középiskola előtt, ahol a magyar közösség minden év október 6-án megemlékezik róla. Most pedig a magyar kormány támogatásával sikerült helyreállítani a Beregszászhoz tartozó Beregardóban a Perényi-kastélyt, ahol Perényi Zsigmond született, s ott Perényi Kulturális Központot fognak létrehozni – mondotta a KMKSZ elnöke.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2019-10-07: Világfigyelő - :

Mekkora érték a szabadság? (Az aradi vértanúkra emlékeztek Budapesten)

Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála ünnepeken és hétköznapokon egyaránt figyelmeztet, mekkora érték az ország szabadsága és függetlensége – mondta Áder János köztársasági elnök tegnap az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Batthyány Mauzóleumnál. A megemlékezést megelőzően katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth téren, a kegyelet kifejezéseként az egész nap félárbócon maradt a nemzeti gyásznapon. A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett tizenhárom vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezünk.
2019-10-07: Világfigyelő - :

Felülkerekedni a pusztításon (Vajdaság)

A magyarság megmaradásának az a titka, hogy a sok pusztítás, vész után nemzetünk mindig felül tudott kerekedni mindenen – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke tegnap Eleméren, Kiss Ernő altábornagy szülővárosában, ahol a 170 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi vértanúkra emlékeztek.