Nem tősgyökeres família Erdővidéken, ugyanis felmenőjük, Kriza János torockói unitárius vasbányász család fia volt, de mert a karját egy csille leszakította, édesapja úgy gondolta, hogy papnak még jó lesz. Így is lett, és élete végéig Csonka pap néven emlegették. 1808-ban helyezték Nagyajtára, összesen kilenc gyermeke született. Sokáig közszájon forgott a faluban, miszerint ő mentette meg 1848 decemberében a pusztulástól Nagyajtát: „a nagy fehér szakállú aggastyánt papi ruhájában és néhány szláv szó kiejtése után görögkeleti papnak nézték a muszkák, átölelték és átvágtatva a falun tovatűntek”.
A Csonka pap elsőszülött fia Kriza János (1811–1875), a népdalgyűjtő unitárius püspök és költő volt, a Vadrózsák című népköltészeti gyűjtemény szerzője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Régi kicsi papi házban született, emléktábláját 1882-ben helyezték át a jelenlegi lelkészi lak homlokfalára. Avatóján Jakab Elek történész és Benedek Elek mondott emlékbeszédet.
A népes Kriza família ma is él, az ősi fészekben Torockón és szétszórtan a Kárpát-hazában. Kutatásaink szerint Kriza püspök elsőszülött Gyula nevű fiának egy 1978-ban született lemenője, Kriza Tamás viseli a család nevét; Ilona nevű lányának a fia, Kovács Lajos 22 évig volt püspök, unokájának, Szabó Előd ürmösi lelkésznek pedig két fia, Magor Előd és Regő hordozza – leányágra szakadt utódokként – a Krizák génjeit.
A középiskolás Kriza Gergő – Budapest
A Kriza nevet viselik az egykori nagyajtai szíjgyártó Kriza György (1821–1870), Kriza püspök testvéröccsének fiától, Kriza Sándor (1856–1932) homoródalmáso unitárius rektortól és feleségétől, árkosi Barabás Annától született unokáinak, Kriza Dánielnek és Kriza Györgynek az unokái, akik közül öt fiúgyermek: a Budapesten élő vegyészmérnök Kriza Dániel (sz. 1936) Márton és Zsigmond fiaitól Kriza Gergő, Donát és Barna, majd Kriza György András fiától Kriza Márton és Miklós. Az öreg Kriza György-ágból még két személyt említünk meg: Kriza Judit, Németh Géza református lelkészné fiát, a fideszes politikus Németh Zsoltot, valamint dr. Kriza Ildikót, az MTA tagját, a néprajzkutatót, Kriza János életművének jó ismerőjét.
Családi emlék a harangtoronyban
A Krizák kimondott torockói ágából elszármazott Kriza nevű személyek élnek Miskolcon is: Kriza János, az Észak-Magyarországi Unitárius Szórványegyházközség lelkésze, akinek testvérbátyja, dr. Kriza Ákos Miskolc polgármestere. Csécs Márton torockói unitárius lelkésztől pedig megtudtuk, hogy „otthon”, Torockón jelenleg nevében, férfi ágon is él a Kriza család.
A Nagyajtán elhalt Krizák néhány sírköve még áll az unitárius temetőben. A XIX. században élő Kriza-ivadékok rendszeresen bekarcolták nevüket az ajtai harangtorony ablakfalvakolatába, amelyek családtörténeti emlékként védelemre szorulnak. Erdővidék, Nagyajta, de kiemelten a nagyajtai unitárius egyházközség nem feledkezett meg a családról. A község szívében látható Kriza püspök mellszobra – Jecza Péter alkotása, 1991 –, a nagyajtai volt unitárius harangozói lakásban állandó Kriza-emlékkiállítás várja az érdeklődőket.
