Az RMDSZ államfőjelöltje Ion Cristoiu publicista internetes műsorában ítélte el a Concordia 19 elnevezésű hadgyakorlat helyszínválasztását, a szimulációval ugyanis szerinte azt sugallják, hogy a térség lakói nemzetbiztonsági kockázatot jelentetnek. „A hadseregnek természetesen gyakorlatoznia kell az ország területén. De szerintem elfogadhatatlan Botea tábornok magyarázata a székelyföldi helyszínválasztásra: Donbaszról és Dél-Oszétiáról beszélt mint hasonló helyzetekről. Ott, kérem, igazi háborúk zajlottak, amiről nálunk szó sincs” – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: ha valaki a hadsereg vezetőségéből a grúziai vagy az ukrajnai helyzetre asszociál Székelyföld esetében, az vagy félreértett valamit, vagy manipulálni próbál.

Az RMDSZ elnöke arra reagált, hogy Marian Botea dandártábornok, a hadsereg vezérkari főnökségének hadműveleti vezetője a Donyec-medencében és Dél-Oszétiában történtekkel példálózva támasztotta alá a székelyföldi művelet szükségességét. A forgatókönyv szerint egy sörgyár repült a levegőbe, szennyevő vegyi anyagok kerültek a légkörbe, a hadsereg és a különleges alakulatok pedig az elhárítást, a kárenyhítést és a mentést gyakorolják.

„Székelyföld még csak nem is határos Ukrajnával, hanem az ország közepén található. Nem helyénvaló, hogy az állam nem tud mást kínálni, mint hibrid hadviselési gyakorlatot. Miért nem építik az infrastruktúrát? Harminc éve kínlódunk, nem jönnek a befektetők, de hova jöjjenek, ha nincs megfelelő infrastruktúra? A Hargita és Kovászna megyei emberek sértve érzik magukat, amiért ellenségesen viszonyul hozzájuk az állam, pedig ők is dolgosak, és nem hagyják el az országot” – fejtette ki.

Nem tisztelik a magyar közösséget

A hadgyakorlat helyszínét Korodi Attila is nehezményezte politikai nyilatkozatban a képviselőházban: „Ezzel az akcióval Románia nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a magyar közösséget. A hadsereg vezérkari főnökségének hadműveleti vezetője nyilatkozataiban párhuzamot von a Grúziában vagy Ukrajnában történt háború és Székelyföld között. Ezért joggal tesszük fel a kérdést: Románia közepén valóban szakadár mozgalmakra számítana a román kormány?” Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője úgy véli, a hadgyakorlat helyszínének kiválasztása félresikerült, rossz üzenet a magyar közösség felé, s azt bizonyítja, Románia nem bízik a magyar közösségben. Veszélyforrásként tekint azokra az állampolgárokra, akik adót és illetékeket fizetnek, és hozzájárulnak Románia fejlődéséhez. Rámutatott, Románia EU-s és NATO-tagország, mely a párbeszéd mellett kötelezte el magát a többség és kisebbség viszonyának rendezésében. „Az ilyen jellegű üzenetek egyértelműen bizonyítják, Románia nem tiszteli a magyar közösséget, nem tekint bennünket egyenrangú állampolgároknak”.

Kevesen támogatják az államfőt

Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy az RMDSZ mérései szerint öt év alatt a felére csökkent Klaus Iohannis államfő támogatottsága a romániai magyarok körében. Az RMDSZ elnöke ezt annak tulajdonította, hogy az elnökválasztáson legnagyobb eséllyel induló, második mandátumára pályázó államfő szerinte megválasztása óta egyetlen gesztust sem tett a magyar közösség irányába. Az RMDSZ-nek a 2014-es elnökválasztás után végzett felmérései szerint a magyar választók 82–83 százaléka szavazott Klaus Iohannisra. Az idei EP-választások után végzett hasonló méréseik pedig már azt mutatták, hogy a jelenlegi államfő támogatottsága 40 százalékosra csökkent a romániai magyarok körében. „Emil Constantinescu, Ion Iliescu a második mandátumában, de még Traian Băsescu is tett gesztusokat, Klaus Iohannis volt az egyetlen államfő, aki még egy üzenetet sem küldött a magyaroknak március 15-én. Nem világvége, de az emberek ezt megjegyzik” – magyarázta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy Klaus Iohannis sorra megtámadta az alkotmánybíróságon a romániai magyar közösséget kedvezően érintő jogszabályokat, például az oktatási törvény módosítását és a közigazgatási törvénykönyvet.