Demeter J. Ildikó
Rövid időn belül új kormánya lesz Romániának: összetételére vonatkozó javaslatát napokon belül mutathatja be a Nemzeti Liberális Párt, ezt azonban még a parlamentben is el kell fogadtatni, ahol pillanatnyilag minden párt mást akar. Vannak olyan kérdések – például az előrehozott választásoké –, amelyekben két-három alakulat is egyetért, de egyértelmű többség semmilyen aktuális téma körül nem mutatkozik.
Ebben a közegben kell egy olyan kormányt alakítani, amely akkor is nehéz feladatok elé nézne, ha szilárd támogatottsággal rendelkezne: a jövő évi állami költségvetés kidolgozása és három (az elnöki, az önkormányzati és a parlamenti) választás megszervezése mellett sürgősen tennie kell valamit a gazdaságért – ennek valós, beruházásokban is megmutatkozó fejlesztéséért –, a gyermeknyomorító közoktatás gyors átalakításáért (mert a lassúság újabb generációk feláldozását jelenti), az egészségügyi ellátás javításáért (ezt néhány egyszerű lépéssel is el lehet kezdeni, például az orvostanhallgatók rezidensvizsgáinak halogatása olyan luxus, amit egy orvoshiánnyal küzdő társadalom nem engedhet meg magának), az emberek biztonságáért (ide tartozik a karhatalmi szervek hatékonyságának növelése és az igazságügyi törvényeknek a polgárok, nem pedig a bűnözők védelmét szolgáló módosítása, de a medveszaporulat korlátozása is), röviden azért, hogy végre igazi, a lakosságot szolgáló államunk legyen az eddigi, szűk érdekszövetségek virulásáért működtetett gépezet helyett.
Képes lesz erre a Ludovic Orban által verbuvált és vezetett csapat? Az államfővel folytatott első tárgyalások napján kiszivárgott listán szereplő miniszterjelöltek egy része semmivel sem tűnik alkalmasabbnak a tisztségre, mint szociáldemokrata elődei. Miért szavazná meg kinevezésüket a parlament? Az ellenzék közös célja a Dăncilă-kormány megbuktatásával megszűnt, és a szavazatok negyedével sem rendelkező NLP-nek minden lehetséges partnere feltételeket szab – holott az egyedüli elvárás az kellene legyen, hogy megfelelően felkészült, hozzáértő és elkötelezett személyek kerüljenek döntéshozó helyzetbe, ne a pártbeli funkciók és érdemek, illetve sógorság-komaság alapján jutalmazzon zsíros állásokkal az új hatalom. A liberális pártnak a tisztességes, a köz érdekéért dolgozó kormányzás az egyedüli esélye a túlélésre, mert a következő hónapokban neki kell fizetnie az SZDP által hátrahagyott számlákért, a nagy adósságokért és mindkét részről felsrófolt várakozásokért is – a régi, osztogató és fosztogató gyakorlatot folytatva pedig csak oda juthat, ahol az ellenfelei vannak.
Az NLP azt ígérte, hogy véget vet a baloldali rablógazdálkodásnak, korrupciónak, telhetetlenségnek és a hozzá nem értésből fakadó tehetetlenségnek. Ez az, amit (majdnem) mindenki szeretne, de amit még senki nem tudott megvalósítani Romániában. Egy kisebbségi, legtöbb egy évre tervező kormány számára pedig rettentő nagy falatnak tűnik...
