Katalán válságElítéltek kilenc függetlenségi vezetőt

2019. október 15., kedd, Világfigyelő

Zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre hétfőn kihirdetett ítéletében a spanyol legfelsőbb bíróság.

A héttagú bírói testület egyhangú döntése értelmében a legmagasabb büntetést Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes kapta, akit zendülés mellett közpénz hűtlen kezelésének bűncselekményében is bűnösnek találtak.

Zendülés és közpénz hűtlen kezelése miatt egyenként 12 év börtönbüntetést szabtak ki Raül Romeva, Jordi Turull és Dolors Bassa volt katalán kormánytagokra. Joaquin Forn és Josep Rull büntetése 10 év hat hónap, Carme Forcadell volt katalán parlamenti elnök 11 és fél évet kapott. Jordi Sánchezt és Jordi Cuixart, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) illetve az Ómnium Cultural civil szervezet egykori vezetőit szintén zendülés bűncselekményében találták bűnösnek, s 9 év börtönre ítélték őket.

Nem kell börtönbe vonulnia Santi Villa, Meritxell Borras és Carles Mundó volt katalán kormánytagoknak, akiket engedetlenség bűncselekménye miatt csak pénzbüntetéssel sújtottak. Nekik tíz hónapon keresztül napi 200 eurót, összesen több mint 60 ezer eurót kell fizetniük.

Az ítélet a közügyektől való eltiltással sújtja az összes vádlottat, a szabadságvesztésre ítélt katalán vezetők esetén ez börtönbüntetésükkel megegyező időre, a pénzbüntetésre ítélt három politikus esetében egy év nyolc hónapra szól.

A bíróság indoklása szerint mindannyian kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy „jogilag életképtelen” népszavazást terjesztettek elő, amelyet azonban úgy mutattak be, mint ami elvezet a független katalán köztársasághoz. A katalán parlament döntéseivel pedig a jogszerűség látszatát igyekeztek megteremteni, elhitetve az emberekkel, hogy szavazatukkal hozzájárulnak a köztársaság megteremtéséhez. A vádlottak egy össze­hangolt stratégia részeként, politikai nyomásgyakorlás céljával, civil politikai szervezetekkel összefogva mozgósították a lakosságot, hogy így gyakoroljanak politikai nyomást – érvelt a bíróság.

Az ítélet szerint az erőszakos események „teljesen elégtelenek voltak” a tényleges területi függetlenség és az alkotmány hatályon kívül helyezésének kikényszerítéséhez, ezért a bíróság elvetette az alkotmányos rend ellen irányuló lázadás 25 év börtönnel sújtható bűncselekményét, amit eredetileg az ügyészség kezdeményezett.

A 2017. október 1-jén megszervezett, rendőri erőszakba torkollott katalán függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt indult perben tizenketten kerültek a vádlottak padjára, közülük kilencen előzetes letartóztatásban vannak, többen csaknem két éve.

A februárban kezdődött per során a legfelsőbb bíróság 52 tárgyalást tartott és 422 tanút hallgatott meg. Az eljárásban a vádlottak ártatlannak vallották magukat az ellenük felhozott vádpontokban.

Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kormányának vele együtt külföldre menekült négy tagja ebben az eljárásban nem ült a vádlottak padján, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították. A volt elnök Twitter-oldalán szörnyűnek nevezte, hogy összesen 100 év börtönt kaptak a katalán politikusok. „Úgy kell reagálni mint még soha. Fiaink és lányaink jövőjéért. A demokráciáért. Európáért. Katalóniáért” – fogalmazott.

A katalán kormány elutasítja a katalán függetlenségi vezetők elítélését, és a spanyol legfelsőbb bíróság hétfői döntését „igazságtalannak” és „antidemokratikusnak” tartja – mondta Quim Torra katalán elnök Barcelonában tett televíziós nyilatkozatában. „Az ítélet a demokrácia és a katalán társadalom megsértése” – fogalmazott a függetlenségpárti politikus, hangsúlyozva, hogy „népszavazást rendezni nem bűncselekmény”.  

Az ítélet nyilvánosságra hozatalát követően tüntetések kezdődtek Katalónia-szerte. A várható megmozdulások miatt korábban megerősítették a hatósági jelenlétet több vasútállomáson, a barcelonai repülőtéren, bírósági és állami intézmények épületeinél.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 89
szavazógép
2019-10-15: Világfigyelő - :

Nagyvárosokban az ellenzék, vidéken a Fidesz nyert (Önkormányzati választások Magyarországon)

A főpolgármester-választást Karácsony Gergely, az ellenzék közös jelöltje nyerte a vasárnapi önkormányzati választásokon; a fővárosi kerületek többségében és tíz megyei jogú városban is az ellenzéki jelöltek győztek, de a kormányoldal szerezte meg a vidéki városok és falvak vezetésének többségét, illetve mind a 19 megyei közgyűlésben a Fidesz–KDNP került többségbe. Bár még mindig a Fidesz a legnépszerűbb párt Magyarországon, a városi szavazók körében egyre inkább teret veszít.
2019-10-15: Világfigyelő - :

Fölényesen nyert Kaczyński pártja (Lengyel választások)

A lengyel parlamenti választások tegnap reggeli első részeredményei sokkal nagyobb győzelmet mutatnak a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak, mint az exit pollok jeleztek: ezek szerint a PiS a szavazatok 49,3 százalékával győzött.