Csalással gyanúsítják Dan Barnát

2019. október 16., szerda, Belföld

EU-s alapok eltérítésével és fogyatékkal élő személyek kihasználásával vádolja a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) elnökét a Liviu Dragnea brazíliai ügyeit is felgöngyölítő Rise Projekt portál.

A cikk tegnap jelent meg, amikor Barna – aki jelenleg Klaus Iohannis legesélyesebb kihívójának számít a novemberi államfőválasztáson – Cotroceni-be ment, hogy az új kormány megalakításáról tárgyaljon. Dan Barna egyébként – pártjával együtt – a büntetőügyesek nélküli közéletet és a kivándorolt románok hazahozását tűzte zászlajára, ám a Rise Projekt szerint épp ezek ellenkezőjére építette a karrierjét. Miközben ugyanis sikeres vállalkozónak mondja magát, uniós pénzekkel kapcsolatos csalások és kudarcok sorozatát könyvelheti el, és ezek közel hatmillió eurós veszteséget okoztak.

Mielőtt belépett volna a politikába, Dan Barna egy volt osztálytársával, Dragoş Jaliuval az általa alapított, Grupul de Consultanţă pentru Dezvoltare (GCD) nevű tanácsadó céget vezette, amellyel európai uniós támogatásokra pályázott, de a pénz nem a rászorulókhoz jutott, hanem Barna barátaihoz, sőt, a nővéréhez is – állítja a Rise Projekt. A cikkben a Transindex portál összefoglalója szerint azt írják le, hogy miképpen kapott a GCD támogatást szociális felzárkóztatásra az Európai Bizottság kohéziós alapjából, majd hogyan osztotta el azokat olyan fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű embereket kihasználva, akiknek nehéz érvényesülni a munkaerőpiacon. Fehér megyében például létrehoztak elvileg önfenntartó vállalkozásokat hátrányos helyzetű emberek számára, ám ezeket aztán nem finanszírozták, és Barnáék cége ennek köszönhetően sokszor nagyon leárazva vásárolta meg a felszereléseket. 2007 óta Barna és Dragoş Jaliu húsz uniós projektet bonyolított le összesen 166 millió lej értékben. 2008 és 2015 között továbbá tanácsadói és reklámtevékenységet is szolgáltattak állami intézményeknek, így a még Klaus Johannis által vezetett nagyszebeni polgármesteri hivatalnak, a Dan Nica által vezetett belügyminisztériumnak, az Elena Udrea irányítása alatt álló vidékfejlesztési minisztériumnak, illetve számos megyei önkormányzatnak is.

A cikk megjelenése után Dan Barna így reagált: „mintha Hagira haragudnánk azért, mert nem rúgott gólt minden alkalommal”. Állítása szerint nincs rejtegetnivalója, mindegyik projektje az európai, illetve a romániai illetékesek felülvizsgálatával zajlott le. Az MRSZ elnökjelöltje szerint a Rise Pojekt azokat a részleteket szakította ki a kontextusból és nagyította fel, amelyek alátámasztják az újságírók feltételezéseit. Csak az elégedetleneket szólaltatták meg, és figyelmen kívül hagyták a projektek tényleges haszonélvezőit.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 118
szavazógép
2019-10-16: Belföld - :

Képviselőcsere Háromszéken

Új képviselője lesz megyénknek a parlamentben: a tavaly jogerősen elítélt Octavian Goga mandátumát Alexandru Teacă  veszi át.
2019-10-16: Világfigyelő - :

Török offenzíva és magyarázkodás

Törökország elérte teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában, a nemzetközi közösség nem reagált a korábbi figyelmeztetésekre, ezért Ankara megpróbálja megteremteni a hazatérés feltételeit Északkelet-Szíriában – írta Recep Tayyip Erdogan török elnök a The Wall Street Journalben (WSJ) tegnap megjelent véleménycikkében. Közben azonban valóságos össztűz zúdult Törökországra: az Európai Unió is felszólította Ankarát a szíriai offenzíva leállítására, Amerika szankciókról döntött, és hasonló hangot ütött meg Kína, valamint Oroszország is.