Erdogan írásában rámutatott: országa a szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta mintegy 3,6 millió menekültet fogadott be, akiknek az ellátása 40 milliárd dollárba került eddig, és ehhez közel sem kaptak elegendő támogatást. Kiemelte, már többször figyelmeztettek: nemzetközi pénzügyi segítség nélkül nem fogják tudni megakadályozni azt, hogy emberek tömegei induljanak meg Európa felé, számos kormány azonban ezt fenyegetésnek állította be és hárította a felelősséget. A török kormány ezért katonai akciót indított a szomszédos Szíriában, hogy felszámolja a migráció kiváltó okait, vagyis a humanitárius válságot, az erőszakot és az instabilitást. Erdogan ehhez támogatást kért a türk nyelvű országoktól a terrorizmus elleni harcban a Türk Tanács VII. bakui csúcstalálkozóján. Szólt arról, hogy a török hadsereg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletben Szíriában már ezer négyzetkilométernyi területet „felszabadított”. Ankara azt tervezi, hogy hamarosan az észak-szíriai Manbídzstól egészen az iraki határig tartó területen biztonsági övezetet hoz létre. Az első szakaszban egymilliónyi szíriai menekültet költöztetnek oda, a másodikban pedig már kétmilliónyit.

Az offenzíva nyomán több mint 275 ezer ember menekült el a török hadsereg támadása elől – közölte a helyi kurd hatóság, amely szerint a fennhatósága alatt lévő területeken a török támadás miatt teljesen leállt a humanitárius segélyezés, a nemzetközi szervezetek kivonják alkalmazottjaikat, emiatt a lakóhelyükről elmenekültek helyzete még rosszabb lett. Több ENSZ-szervezet azonban – például az Élelmezési Világprogram (WFP) – azt közölte, hogy a veszély ellenére marad a térségben. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közölte: elképzelhető, hogy Törökországot felelősségre vonják a nemzetközi jog alapján azokért a kivégzésekért, amelyeket a vele szövetséges fegyveres csoportok hajtottak végre az offenzíva során. Jelentések szerint kivégeztek több kurd harcost és egy politikusnőt. Legalább két újságíró vesztette életét és nyolc másik megsebesült egy civil autókonvoj ellen elkövetett légicsapásban – jelentette a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi jogvédő szervezet, amely elítélte a történteket.

A magyar nemzeti érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak Bakuban, ahol a Türk Tanács margóján találkozott török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval. „A magyar nemzeti érdek pedig azt diktálja – folytatta –, hogy kerüljük el, hogy több százezer vagy akár millió illegális bevándorló megjelenjen Magyarország déli határánál, és kerüljük el, hogy több százezer vagy millió illegális bevándorlót erőszakkal kelljen visszatartani Magyarország déli határánál.” Azt is elmondta: Magyarország abban szívesen működik együtt Törökországgal is, ha Ankara létrehoz egy biztonságos zónát Szíriában, hogy az ott létrejött településekre vissza lehessen telepíteni azokat a családokat, amelyeknek egyszer el kellett hagyniuk az országot.

Az amerikai pénzügyminisztérium közben közölte: szankciókkal sújtják a török védelmi, illetve energiaügyi és természeti források minisztériumát, továbbá e tárcák vezetőit, Akar Hulusit és Fatih Dönmezt. A büntetőintézkedések hatálya alá esik Süleyman Soylu belügyminiszter is.

Az Európai Unió állásfoglalása és számos ország után Bulgária is felszólította Törökországot, állítsa le támadását, mert offenzívája menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. „Ha 50 ezer, 100 ezer vagy 200 ezer migráns érkezik Bulgáriába, akkor nem tudom, mi fog történni az országgal” – mondta Bojko Boriszov miniszterelnök.

Kína is felszólította Ankarát, hogy állítsa le hadműveleteit Szíriában, és térjen vissza a problémák politikai úton történő megoldásának helyes útjára.

Boris Johnson brit kormányfő Londonban találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, akivel egyetértettek abban, hogy le kell állítani a török hadműveletet. London egyben felülvizsgálat alá vette a Törökországba irányuló brit fegyverexportot.

A NATO-ban is tárgyalni kell Törökország szíriai katonai műveletéről, és kívánatos, hogy a szövetség valamennyi tagországa hasonló következtetéseket vonjon le, mint az Európai Unió – mondta Angela Merkel német kancellár Berlinben a norvég miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, aki hozzátette: hazája is azonnali hatállyal leállította a katonai felszerelések törökországi exportját, és Németországhoz, illetve az EU-hoz csatlakozva elítéli a szíriai török offenzívát.

Elfogadhatatlannak nevezte a kurd irányítású milíciák elleni török offenzívát Alekszandr Lavrentyjev, az orosz elnök szíriai különmegbízottja is Abu-Dzabiban. Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva Moszkvában kijelentette: Oroszország reméli, hogy a török és a szíriai fegyveres erők nem kerülnek közvetlen konfliktusba Észak-Szíriában. A kurdok és a szíriai rezsim egyezségének megfelelően a szír csapatok bevonultak a Haszeke tartománybeli Tell-Tamír, a Rakka tartománybeli Tabku és az Aleppó tartománybeli Manbídzs városba. Korábban Erdogan kilátásba helyezte ez utóbbi település elfoglalását.