Nagyrománia címerének alkotójáról, Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) erdélyi címerművészről, heraldikusról tartottam előadást múlt hét végén Nagybányán a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum által szervezett országos tudományos ülésszakon.
A főleg az erdélyi városokból, de Moldvából és Bukarestből is érkezett előadókat a La Fontana Panzióban szállásolták el. E tény érdekessége, hogy a panzió főépülete az a Schönherr-ház, ahol Schönherr Gyula (1864–1908) történetíró, levéltáros, heraldikus, a magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a nagybányai múzeum alapítója gyerekeskedett s hunyt el. A házon 1910-ben emléktáblát helyeztek el, később egy fali fülkében mellszobrot is. A tábla a második világháborút követően eltűnt, a szobrot is eltávolították, ám utóbbi előkerült, Lucia Pop muzeológus azonosította, és jelenleg a múzeumban látható. A történész születésének 150. évfordulóján, 2014. szeptember 26-án új emléktáblát avattak a ház falán, amelynek plakettjét Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész készítette.
Schönherr Gyula hagyatékának egy része a nagybányai múzeumba került. Róla nevezték el a könyvtár olvasótermét.
Schönherr Gyula emléktáblája, a plakett Petrovits István alkotása
Nagybánya legjelentősebb középkori műemlékének helyreállítása érdekében A nagybányai Szent István templom maradványai című tanulmányáról saját költségén különnyomatot készíttetett, és abból 200 példányt átadott a városi tanácsnak azzal a kéréssel, hogy a befolyó összeget a Szent István-torony stílszerű restaurálására fordítsák. A helyreállítás terveit az ország leghozzáértőbb szakembereivel készíttette el, majd a munkálatok befejezése után az ő megszövegezésében emléktábla került a torony falára. A Nagybányai Múzeumegyesület megszervezésében, majd a Nagybányai Múzeum 1904-ben történt megnyitásában Schönherr elévülhetetlen érdemeket szerzett, s ennek elismeréseként az egyesület elnöki tisztségét élete végéig ő töltötte be.
Schönherr Gyula művészettörténeti, címertani, családtörténeti és pecséttani tanulmányai ma is változatlan értékei a szakkutatásnak, míg a szülőváros gazdasági, társadalmi és politikai múltját tárgyaló írásai és kéziratos Oklevéltára azóta is alapja és forrása minden olyan magyar vagy román nyelvű munkának, mely Nagybánya középkori történetével foglalkozik – méltatja Balogh Béla 1994-ben.
A múlt hét végi rendezvény, mely felerészt a Dr. Schönherr Gyula Teremben zajlott, nagy erdélyi fotográfusokat bemutató kiállítással kezdődött. Asbóth Kamilla, az első női műtermi fényképész, Emil Fischer, Theodor Glatz (Nagyszeben), Mezey Lajos (Nagyvárad), Huszthy Mátyás (Nagykároly), Cserni Adalbert (Gyulafehérvár), Leopold Adler (Brassó), Ludwig Friedrich Schuller (Segesvár) munkásságát ismertették több erdélyi múzeum közös vándortárlatán csütörtökön.
Keöpeczi Sebestyén József (fénykép a szerző gyűjteményéből)
Pénteken előadások zajlottak. Ezek keretében értekeztem Nagyrománia címerének alkotója, Keöpeczi Sebestyén József címmel. A bevezetőben jeleztem, hogy az Egyesült fejedelemségek, illetve Órománia korábbi címereit Szathmáry Pap Károly udvari festő, fotográfus készítette.
Keöpeczi Sebestyén József 1903–1914 között a Kolozsváron kiadott Genealógiai Füzetek munkatársa, illusztrátora, szerzője, szerkesztője volt. A folyóirat megszűnése után Budapestre távozott. 1915-től hivatalosan használhatta az országos levéltár megbízott címerfestője titulust. Ebben a minőségében ő rajzolta meg a Magyar Királyság 1915-ös középcímerét és pecsétrajzát. Az első világháborút követően Köpecre került. 1919–1940 között itt élt családjával. 1921-ben ő alkotta meg a kikerekedett Román Királyság címerét. 1926-ban címerekkel díszítette a köpeci református templom belsejét. Ő a fő illusztrátora Lukinich Imre A bethleni Bethlen család története (Budapest, 1927) című monográfiájának. A bécsi döntést követően Kolozsvárra költözött, az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Számos címertani, művészettörténeti, építészettörténeti tanulmányt közölt. Rengeteg címert festett, sok könyvjegyet rajzolt, emléktáblákat díszített, címerekkel díszített családfákat állított össze. Kolozsváron hunyt el, a Házsongárdi temetőben nyugszik.
