A tervezet napirendre való tűzésének határideje csak pénteken, október 18-án jár le, de a szerdai nap volt az utolsó ezen a héten, amelyen plenáris ülést tartott a szenátus – és létszámhiány miatt döntésképtelen volt. Így kerül át a törvényjavaslat hallgatólagosan elfogadott tervezetként a képviselőházba. Kezdeményezője, Titus Corlăţean volt külügyminiszter az SZDP-ből való kilépését is kilátásba helyezte amiatt, hogy az általa beterjesztett tervezet nyilvános vitáját párttársai távozásukkal megakadályozták, szerinte szándékosan. Elmondása szerint „cseppet sem melegíti” őt, hogy hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítják a törvényt, ezért mérlegelni fogja, hogy „van-e még valami teendője ebben a pártban”.

Corlăţean a párttársait hibáztatja azért, hogy – a tervezet többszöri halasztásával, és a plenáris ülés tegnapi bojkottjával – megakadályozták őt, hogy a szószékről kifejthesse: milyen fontos méltó módon ünnepelni Romániában a jelenlegi országhatárok nemzetközi elismerésének centenáriumát.

Azt az RMDSZ is ellenezte, hogy a szenátus vita nélkül küldje tovább a „káros javaslatot” a képviselőházba. A szövetség tegnapi hírlevele szerint „a javaslat nem segíti elő a jó kisebbség-többség viszonyt Romániában. Egy olyan történelmi eseményről van szó, amely az egyik nemzet számára ünnep, az erdélyi magyar közösség számára viszont nem lehet az” – jelentette ki Cseke Attila frakcióvezető.  Rámutatott: a kisebbségek jóléte mindig a többség felelőssége, márpedig a többség részéről felelőtlenség a Trianon-napról szóló tervezet, amelynek hatályba lépése nem a békés együttélést segíti elő.

Ha a törvénytervezetet a képviselőház is elfogadja, Románia minden évben megünnepli a trianoni szerződést. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell a román zászlók kitűzéséről, és támogatniuk kell a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a közszolgálati médiának is be kell számolnia.