A bányász szobortól a református templom előtt, illetve a Rózsák utcában az Olgi Fotóig lezárt részen minden lépésnyire találni lehetett valami megkapót. A szobornál felállított színpadon egymást váltották a táncegyüttesek és énekesek: az erdőfülei Dobó Néptáncegyüttes, a bölöni Kékvirág és a Kékvirágocskák néptánccsoport, a bardoci Kormos néptáncegyüttes, a baróti művelődési ház Syncron tánccsoportja, a felsőrákosi Hagyományőrző Dalcsoport. A színpad mellett felhúzott sátorban a bodosi Józsa József kopjafát faragott, falubelije, Dávid Alpár díszes viseleteit lehetett megtekinteni, a mindenki által Lexiként ismert bölönpataki Alexe Drăgan hol seprűt, hol kosarat font, a kisbaconi Zsigmond Ibolya tojásokat írt, az erdőfülei Csog Jolán szövőszéke akkor is látványosság volt, ha éppen nem dolgozott rajta.

Ételben-italban lehetett válogatni: mézből bő választék volt, a hűtőszekrények kirakatából házias felvágott kacsingatott csalogatóan, kicsit tovább zöldségtermelők kínálták friss árujukat – bőséggel volt leveszöldség, paradicsom, spenót, sütőtök, paprika, krumpli, hagyma, paszuly –, több helyen sütöttek kürtőskalácsot és tejfeles-sajtos lángost, akadt mézeskalács, nyalóka, friss almalé, sütőtöklekvár (!) és zakuszka is. Érthető, hogy a hamarosan beköszöntő hideg beállta előtt keresett volt a kötött holmi, válogatni lehetett a számos apró és nagyobb dísztárgyakból is, és aki olvasnivalót keresett, találhatott azt is.

A múlt hónap végén felavatott Benedek Elek-szobor környékét a gyermekek lakták be. A Guzsalyasoknak köszönhetően apró tárgyakat varrhattak, szőhettek, kötelet verhettek és festegethettek, ha mindenbe belefáradtak, Benkő Éva által mondott mesét hallgathattak.

A jótékonysági főzést tíz csapat vállalta, volt közöttük önkormányzati, egyesületi és felekezeti egyaránt, és fakanalat ragadtak a sportolók is: bármi is készült az üstökben, az utolsó falatig elfogyott mind. Az ételt jelképes összegért adták, ám így is kétezer lejjel tudják segíteni a nagy beteg felsőrákosi Szőcs Nimród felépülését.