Az elöljáró szerint létezett egy közös politikai szándék, érdek a kormány megbuktatására, de a buktatók körében már nem létezik egy közös akarat, hogy minél hamarabb új kabinet vezesse az országot. Az RMDSZ-nek egyértelműen érdeke, hogy legyen kormány, mivel sürgősségi kormányrendeletekkel egy országot nem lehet irányítani. Ugyanakkor attól tartanak, hogy az új kormány ilyen jogszabályokkal próbálja majd módosítani az igazságügyi vagy a választási törvényeket. A kormányváltók között is nagyon sok a populista politikus, akik előrehozott választásokról beszélnek, miközben ez nem egy életszerű forgatókönyv, vagy amennyiben megtörténne, nem számolnak azzal, hogy abban az esetben az országnak csak jövő év májusában lenne költségvetése, az önkormányzatoknak pedig júliusban. Ami számára ijesztő, hogy sem a Velencei Bizottság ajánlásait, sem az idevágó alkotmánybírósági döntést nem akarják figyelembe venni, melyek kimondják, hogy egy évvel a választás előtt nem szabadna a vonatkozó jogszabályokon változtatni. Balul indul az a kormányzás, amely úgy alakítaná a világot, ahogy az érdekei megkívánják – fogalmazott Antal Árpád.

Az új kormány és az RMDSZ viszonyát illetően Antal Árpád mindenekelőtt emlékeztetett, hogy Ludovic Orban kijelölt miniszerelnök sem a magyarbarátságáról híres. A hat százalék birtokában ugyanakkor csak annyi a befolyásuk, hogy megbuktatnak vagy kormányra juttatnak egy pártot vagy koalíciót. A szövetséggel szembeni elvárásokat is hasznos volna e támogatás tükrében megfogalmazni – szögezte le Antal Árpád. A polgármester szerint a magyar közösség biztos keresztre feszítette volna a szövetséget, ha a szociáldemokrata kormányt nem buktatja meg. Az RMDSZ most megteheti, hogy ezt a kormányt nem szavazza meg, de akkor marad a régi. Sajnos olyan változat nincs, hogy Orbán Viktor legyen Románia miniszterelnöke, és egy perszonálunióval megoldják a magyarság kérdését.

Kilépni a hazugságokból

Antal Árpád szerint az új kabinetnek onnan kéne indulnia, hogy amit a Szociáldemokrata Párt jól tett, azt ne állítsák úgy be, hogy rossz volt, és ne akarjanak mindenáron mindent megváltoztatni. Ki kell válogatni, hogy a szociáldemokraták döntései közül melyek a hasznosak. Emellett Antal Árpád szerint végre el kellene mondani, milyen a román társadalom gazdasági-szociális-demográfiai helyzete. Harminc éve azt hallani, hogy ez az ország legszebb a világon, itt élnek a legszorgosabb, legokosabb és legszebb emberek, valójában azonban demográfiai és gazdasági csőd szélén áll Románia. Ki lehet számolni, hogy melyik az az év, amikor gazdaságilag össze fog roppanni: amikor azok, akik dekrétumgyerekként (az abortusz 1966-ban történt betiltását követően) születtek (400–500 ezer ember), elérik a nyugdíjkorhatárt. Az említett generációból leszámítva a kivándorlókat és elhunytakat, legkevesebb 300–400 ezer ember megy majd nyugdíjba egyszerre, helyettük viszont csak 150 ezer kerül be a munkaerőpiacra, és nekik kellene kitermelniük az előbbiek időskori juttatását.

Ezekről a jelenségekről senki sem beszél, vagy arról, hogy mekkora ára lenne a folyamat megállításának. Ez egy ketyegő bomba, nem foglalkoznak vele, e helyett hülyítik az embereket. Senki sem tervez hosszú távra, miközben radikális átalakításokra lenne szükség a közigazgatás, a gazdaság terén, sok népszerűtlen döntéssel. Mit fognak majd mondani, mikor ott állunk a szakadék szélén? – tette fel a kérdést Antal Árpád.