Elsősorban a brassói magyarságnak szól, de – akár kimondottan is – a háromszéki közönséget is megcélozza az október 24–27. között immár harmadik alkalommal szervezett Brassói Magyar Színházfesztivál – ezért hát a rendezvényt Sepsiszentgyörgyön is népszerűsítették a szervezők.
Toró Tamás, a brassói színházi fesztivál ötletgazdája és főszervezője ismertette, a rendezvényt a szükségszerűség hozta létre, hogy ha már a negyedmilliós Brassó húszezres magyarságának nincs magyar nyelvű színháza, legalább olyan fesztiválja legyen, ahol anyanyelvükön nézhetnek előadásokat az érdeklődők. Hozzátette, a fesztivál egyik hátsó szándéka egy magyar nyelvű színházi társulat alapítása Brassóban, bár, ismerte be, ehhez nem elég a szándék, a kivitelezéshez politikai akaratnak is társulnia kell. Másrészt a fesztivállal azt szeretnék elérni, hogy a közönség visszaszokjon a komolyabb színházi műfajokhoz: azt kívánják elérni, ami az 1980-as években volt, hogy a magyar színházra kiéhezett közönség már hajnalban sorba álljon a Kapu utcában jegyért. Ami – a számok tükrében – egyelőre még csak álom.
Bartha Réka, a fesztivál művészeti tanácsadója felelevenítette: mikor három évvel ezelőtt Toró Tamás azzal kereste meg, hogy magyar színházi fesztivált kellene szervezni Brassóban, az ötlet őrültségnek tűnt számára. Aztán rájött: ahhoz, hogy valamit is tenni lehessen a brassói magyarság megmaradásáért, kell egy kis őrültség, így hát szerepet vállalt a fesztivál szervezésében. Hozzátette, úgy érzi, még a harmadik kiadásnál is az útkeresés állapotában van a fesztivál, bár mostanára már egyfajta koncepció kezdett kialakulni: határon túli színházak meghívása, műfaji változatosság, és a következőkben jellegzetes brassói színt is kívánnak adni a fesztiválnak, amennyiben más művészeti ágakat is bevonnának a rendezvénybe. Amennyiben támogatást is kapnak a szervezéshez, tette hozzá Toró Tamás, az idei rendezvényt ugyanis Brassó városa pénzügyileg nem segítette, a szükséges pénzt a megyei tanácstól, illetve magyarországi pályázatok révén „kalapolták össze”, s brassói magyar vállalkozók is beszálltak kisebb-nagyobb összegekkel.
Ami a Brassói Magyar Színházfesztivál programját illeti, a rendezvény csütörtök délután a helybeli Grimasz diákszínjátszó csoport verses előadásával indít – ez így volt a korábbi fesztiválokon is, és hagyományt szándékszanak teremteni belőle. Aznap még Kovács András Ferenc megzenésített verseit adják elő Fazakas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor, illetve a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Agatha Christie egyik krimijének színpadi változatát játssza A láthatatlan hóhér „és már senki sem!” címmel.
Pénteken a Salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Hunyady-Márkus-Verebes Lovagias ügy című zenés vígjátékát játssza Koltai Róberttel a főszerepben, majd a Kolozsvári Állami Magyar Színház színész-zenekarának koncertjére kerül sor, szombaton a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című előadását mutatja be, este pedig a Budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös alkotásaként színre vitt, Zoltán újratemetve című Zelei Miklós-színművet láthatja a közönség Vidnyánszky Attila rendezésében.
A fesztivál utolsó előadása vasárnap Tamási Áron Vitéz lélek című példázata, a Budapesti Nemzeti Színház előadásában, szintén Vidnyánszky Attila rendezésében. Jegyeket és bérleteket idéntől már a bilete.ro honlapon is lehet vásárolni.
.jpg)
