Nemzedékről nemzedékre 20.Akikről a Bartha-harang szól

2019. július 12., péntek, Élő múlt

Sok Bartha nevű család él a Kárpát-medencében. Ezek közül az egyik népesebb a nagyborosnyói volt, amely több ágban élt, bár utóbb lélekszámuk megcsappant.

  • A nagyborosnyói Bartha-címer
    A nagyborosnyói Bartha-címer

Egy Bardocra szakadt águk, amelyben két ’48-as hadnagy is volt, mára kihalt, a másik Szárazajtán élt, ennek volt tagja v. Bartha László (1879–1943), a magyar hadsereg tábornoka és Bartha Lajos, akire a Sepsiszentgyörgyön élő 96 éves testvérhúga, Solymosiné Bartha Anna úgy emlékszik vissza, mint a kormányzó úr testőrére. A család ősi borosnyói ágának zsenge leszármazottjaiként Bartha Csaba gyermekeinek képét mellékeljük: a 7 éves Bartha Botondét és a 3 éves Bartha Tamásét.

 

Bartha Csaba felvétele

 

Meg akartuk ismerni a nagyborosnyói iskola névadója, N. Bartha Károly (1886–1956) leányágra futott leszármazottjait is mint a család génjeinek hordozóit. A névadó unokájával, Papp Péter budapesti geológussal, aki jelen volt a 2000-ben történt borosnyói névadó ünnepségen is egy késői szerencse folytán találkoztunk. Beszámolt a budapesti Bartha-utódokról, akik tudják, hogy háromszéki székely család késői sarjai. Az élő unokák, déd- és ükunokák név szerinti felsorolására nem vállalkozhatunk. Így csak a minket felkereső Papp Péter 13 éves unokájának és testvérhúgának, Papp Eszter 23 éves fiának, Vellner Balázsnak a képét csatolhatjuk.

 

 

A Barthák nemességüket a századok alatt többször igazoltatták. Bartha András külön harangot öntetett a családnak, amelyet csak ünnepnaponként vagy a család tagjainak elhunytakor szólaltattak meg, s amely külön haranglábon „lakott”. Latin körirata tiszteletes Nagy Lajos néhai nagyborosnyói református lelkipásztor olvasata után így hangzik: „Éjjel hallgass, nappal hívjad istentiszteletre kétszer a híveket. Ez legyen mindennapi isteni tiszted. Istennek dicséretére önteté nemes Bartha András maga költségén, 1693.” A ma is szóló kis harang a szomszédos feldobolyi gyülekezet tulajdonában van (1923).

A nemes família hírességei között csak szemelgetni tudunk. Bartha Gergely például a Rákócziak seregében szolgált Gyalunál, Bartha András (megh. 1727) marosvásárhelyi fejedelmi ítélőmester és nagy szónok köszöntötte a Marosvásárhelyre bevonuló Rákóczi Ferencet. Bartha Károly és zoltáni Czirjék Berta voltak a szülei az iskola névadójának, akinek emléktábla őrzi a nevét a központi iskola épületén. Néprajzkutató és szakíró, egyetemi magántanár volt Debrecenben. 1940–44 között felelős beosztást foglalt el a felszabadult Háromszék vármegye művelődési és oktatási életében.

 

Dr. N. Bartha Károly (családi fotó)

 

1940 után feleségével, Tikos Magdával együtt a sepsiszentgyörgyi Református Tanítóképző Intézet (a mai Mihai Viteazul Főgimnázium) épületében tanítottak, amelynek N. Bartha Károly igazgatója volt. Síremléke a debreceni köztemetőben van, emlékét Nagyborosnyó mindenkori tanulói őrzik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2019-07-05: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A rétyi Kovátsok (Nemzedékről nemzedékre 19.)

Az Emlékkönyv a rétyi Kovátsokról című 160 oldalas kiadvány szerzője, dr. Kécsi-Kováts Judit nyugalmazott balneológus főorvos személyében újabb családkutatót ismerhettünk meg a tavalyi rétyi bemutatón, amelyen jelen volt a népes élő Kováts(cs)-nemzedék egy része. Ebből a genealógiai munkából idézünk.
2019-07-19: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A bodoki Fodorok (Nemzedékről nemzedékre 21.)

Az adatok bizonysága szerint több Fodor nevű család élt/él szerteszét a Kárpát-hazában. Bodoki Fodor Balázst minden bizonnyal jó cselekedetei miatt nemesítette meg II. Rákóczi György Segesváron 1650. január 26-án. Az eredeti, már igen töredezett rajzolatú Fodor-címer grafikai helyreállítója Weiszhaár Róbertné Kelemen Zita volt, a színes változat (képünk) készítője pedig Weiszhaár Adrien. Utóbbit a mezőtúri Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület gyűjteményéből vettük át. S itt már helyben is vagyunk: nemhogy családi címerüket nem emlegették gyakran a Fodorok, sokan nem is ismerték, ami azonban sokszor nem is volt ajánlatos.