KovásznaA nemzeti összefogás lehetőségét kell megtalálni

2019. október 24., csütörtök, Közélet

Száznál is többen gyűltek össze tegnap délután Kovásznán a központi parkban lévő ’56-os emlékmű, a Lyukas kő köré. A forradalom hőseire emlékező helyiek mellett szomszédos településekről érkezettek is jelen voltak, civilek mellett egyházi és közéleti személyiségek rótták le kegyeletüket a hősök előtt.

  • Megemlékezés a Bodor János által készített emlékműnél. A szerző felvétele
    Megemlékezés a Bodor János által készített emlékműnél. A szerző felvétele

Az események sorát a Himnusz nyitotta meg, majd Péter Arthur plébános indította drámai szavakkal beszédét: „1956 vért követelt, nagyon sok vért a magyartól, s a magyarság adta, kicsik és nagyok vállalták a halált, a hősies helytállást. Európa ezer év után sem tudja úgy befogadni a magyart, ahogy ezek után megérdemelné” – hangoztatta. Történelmi esetekből következtetve mondta ki: sokszor érezni, hogy kegyetlenül gyűlölnek minket. „Vajon miért?” – tette fel a súlyos kérdést, és adta a választ is: mert a magyar szereti a szabadságot, ma is ez a baja Európának velünk – vonta le végül a következtetést. Ma a magyar népnek sokkal nagyobb a feladata, mint ’56-ban, ma egész Európát hívja a gyermektelenségből az életképességbe, a politikai cselekvésképtelenségből a hatékony, magát megbecsülő, erős Európába – fűzte tovább gondolatait a plébános.

Az idei ’56-os megemlékezés fő szónoka Szabó Levente tanár volt. „Annak érdekében, hogy jobban megértsük, mi is történt 1956. október 23-án Magyarországon, megpróbálom röviden összefoglalni azokat a körülményeket, amelyek a forradalom kitöréséhez vezettek” – kezdte szónoklatát, majd ismertette az események egymásutánját, számos kevésbé ismert részletre is kitérve. Következtetésként kijelentette: „Az ’56 utáni szabadságküzdelmünk beleilleszkedik abba a félezer esztendős folyamatba, amit a kuruc, a Habsburg-ellenes, az önállóságunkért zajló történelmi küzdelem jelent. Minden nemzedéknek megvan ebben a maga feladata. Nekünk itt és most a nemzeti összefogás lehetőségét kell megtalálnunk, mert a tömegmédia által életben tartott jobb- és baloldali tömbpártok éppen attól akarják megóvni Magyarországot, ami a leghőbb vágyunk: a szabadságtól és az önrendelkezéstől!”

A szónoklat után Orbán Lajos lelkész mondott áldást, majd az emlékezés koszorúit helyezték el a Lyukas kőnél. A rendezvény a székely himnusz éneklésével ért véget.

Az eseményen közreműködött Kertész Barna vezényletével a kovásznai ifjúsági fúvós­zenekar, a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat, a belvárosi református egyház ifjúsági kórusa, Csősz Csongor, Szász Mihály tanulók. A rendezvényt Pap Gyopárka végzős diák vezette.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 148
szavazógép
2019-10-24: Máról holnapra - Farkas Réka:

Itt az óra, hol az óra?

Romániában minden fordítva történik, és ez a torz felállás az oktatásra különösképpen igaz. A parlament megszavazta – immár másodszor –, hogy csökkenteni kell a diákok óraszámát, ám ez az egyébként régóta várt, jó döntés több kérdést vet fel, mint ahányra választ ad. Normális országban, ahol létezik koncepció, van működő minisztérium, és a tanügy nemcsak politikussá vedlett „szakértők” kísérleti terepe, előbb a létező borzas, túlburjánzott tanterveket szabták volna át úgy, hogy ezekhez lehessen igazítani, melyik osztályban hány órát tartanak egy-egy tantárgyból. Nálunk nem.
2019-10-24: Közélet - Hecser László:

Szavakért börtön

A múlt század derekán elég volt egy vicc, egy levél, egy Magyarországon kiadott újság megmutatása vagy egy határozottan feltett kérdőmondat, s máris emberi sorsok változhattak meg, életek törhettek ketté. Ezen évek történéseiről mesélt Baróton az Erdővidék Múzeumában a Tortoma Önképzőkör kedd esti találkozóján Puskás Attila biológus, volt politikai fogoly.