Kézdivásárhelytől HollywoodigAndré de Dienes-emlékkiállítás a Vigadóban

2019. október 26., szombat, Közélet

A Visor Székelyföldi Fotófesztivál zárórendezvényeként a kézdivásárhelyi Vigadó dísztermében nyílt meg szerda délután a céhes város híres szülöttje, André de Dienes életét és munkásságát bemutató, Kézdivásárhelytől Hollywoodig című emlékkiállítás, mely 2020. január 19-ig látogatható. Ezt követően Erdővidéken kerül közszemlére, korábban Sepsiszentgyörgyön az Árkosi Kulturális Központban állították ki.

  • Dienes Andor fotója Marilyn Monroe-ról
    Dienes Andor fotója Marilyn Monroe-ról

André de Dienes felejthetetlen módon mutatta meg a világnak Ingrid Bergmant, Elisabeth Taylort, Shirley Temple-t, Marlon Brandót, Henry Fondát, Fred Astaire-t, Ronald Regant és Anita Ekberget, de főként Marilyn Monroe-t, elindítva őt a világhír útján. Kevesen tudják azonban azt, hogy Monroe ikonná válása előtt gyári munkásként élte mindennapjait, akkor még Norma Jeane néven. Barna fürtjeit, őszinte mosolyát először André de Dienes, a mi Dienes Andorunk örökítette meg és zárta örökre szívébe.

Dienes Andor 1913. december 18-án Kézdivásárhelyen látta meg a napvilágot Ikafalvi Dienes Kálmán és Uzoni Zayzon Piroska hatodik gyermekeként. Tizenkét éves koráig Torján élt, édesanyja tragikus halálát követően indult el szerencsét próbálni. Mint a mesékben szereplő legkisebb királyfi, tarisznyájába becsempészett minden „fegyvert”: az erdélyi magyar kultúra elemeit, szellemiségét és látásmódját, amelyeket sikeresen hasznosított a későbbiekben. 1926-ban érkezett Budapestre, ahol kifutófiúként és selyemárusként is dolgozott. Megunva a pesti nincstelenséget, 15 évesen indult újra útnak, immáron bejárva Európa több országát, de megfordult Afrikában, Tunéziában is. Párizsban vált divatfotóssá, Hollywoodban híressé. Folyamatosan a különleges helyszíneket és embereket kereste, választotta. Így kezdte el fényképezni a hopi, a navaho és az apacs indiánokat, divatfotós létére 1944-ben készített egy sorozatot a New York-i Harlem negyed életéről is.

A kézdivásárhelyi telt házas rendezvényt Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg,  a szervezők nevében köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd felkérte Bokor Tibort, Kézdivásárhely polgármesterét, hogy házigazdaként szóljon az egybegyűltekhez. Az elöljáró elmondta: megtiszteltetés számára egy ilyen jeles esemény a városban, és külön öröm számára, hogy a fotókiállítás főszereplője szorosan kapcsolódik Kézdivásárhelyhez, s habár születési helye sok vita tárgyát képezi, a városházán őrzött anyakönyvi bejegyzés tanúsága szerint a céhes város szülöttje.

Háromszék leghíresebb fotósának, Dienes Andornak (1913–1985) rendkívüli történetét és pályafutását Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke méltatta, arra biztatva a jelenlevőket, hogy csodálják meg azt a gyönyörű nőt, akit Dienes Andor és Norma Jeane együtt hoztak létre (Marilyn Monroe), és vigyék tovább ezt a csodálatos történetet. A megyei önkormányzat vezetője külön köszöntötte a híres fotóművész rendezvényen jelen levő rokonságát. Családi ágon torjai származású volt, dédapja ikafalvi Zayzon István feltorjai református lelkész, dédanyja pedig karatnai Könczey Ágnes. Dienes Andor családi háza ma is megvan Torján az 511. szám alatt, jelenleg özvegy Áda Magdolna nyugalmazott tanítónő lakja. Azt is elárulta, hogy már megbeszélte a háztulajdonos lányával, Csüdörné Áda Katalinnal, hogy jövő évben egy alkalmas időben emléktáblával fogják megjelölni az egykori Dienes-házat.

Jancsó Katalin helytörténész, Dienes Andor életének szakavatott kutatója vetített képes előadás keretében ismertette életútjának fontosabb állomásait, szűkebb rokonságát, a családi gyászjelentőket stb., azt is elárulva, hogy a Petőfi Sándor utca 14. szám alatt, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvár bal felén levő ingatlan volt a Dienes család egykori lakóháza, ezért arra kérte Tamás Sándort, hogy azt is jelöljék meg egy emléktáblával.

A rendezvény végén Imreh István bemutatta a Kincses Károly muzeológus, fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítója által összeállított, Dienes Andorról szóló vetített képes előadást, sajnálattal jelentve be, hogy a magyar fotóművészet történetének megírásával foglalkozó Kincses Károly nem lehet jelen Kézdivásárhelyen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 517
szavazógép
2019-10-26: Közélet - Nagy B. Sándor:

Rajt előtt a FLOW3 mozgásszínházi fesztivál

Harmadik alkalommal szervezik meg Sepsiszentgyörgyön a FLOW Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivált november 13–17. között. A FLOW idén is a kortárs tánc-szcéna reprezentatív irányvonalaiból mutat be előadásokat, tematikája a letisztultság és a minimalizmus köré épül.
2019-10-26: Riport - :

Bánja-e a székely? 4/1. (Életmód)

Homoródalmás: gondos atyafiak unokái
Tervem, hogy körbejárjam a történelmi Udvarhelyszék településeit, amelyek jórészt a mai Hargita megye délnyugati részén helyezkednek el, illetve részben átnyúlnak Háromszék/Kovászna, Maros és Brassó megyébe is. Riportsorozatom egyik célja, hogy bemutassam Székelyföld különálló tájegységeit, áthajolva szomszédos közigazgatási területekhez tartozó kerítéseken, körülnézve ugyancsak székely településeken. Jelen esetben Udvarhelyszék irányából Erdővidék felé közelítve vesszük szemügyre a falvak mai gazdasági és társadalmi helyzetét, a rejtett és megmutatkozó potenciált, a pillanatnyilag zajló folyamatokat és a közeljövőre vonatkozó terveket. Minden egyes települést megvizsgálok az egyházközségek, a helyi vállalkozások szintjén, illetve a civil berkekben zajló közösségépítő munka szemszögéből is, külön figyelve arra, hogy rávilágítsak a szellemi és az épített örökségre.