Hírsaláta

2019. október 30., szerda, Belföld

EZ AZ ORBAN NEM AZ AZ ORBÁN. Miután Viorica Dăncilă megbuktatott miniszterelnök a múlt héten lazán levictororbanozta Ludovic Orbant, a B1 hírtelevízió pedig Victor Orbant írt ki a képernyőre Ludovic Orban helyett, tegnap Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora is beállt az Orbán-összetévesztők sorába.

Az Adevărul tudósítása szerint a kijelölt pénzügyminiszter, Florin Cîţu parlamenti meghallgatásán a szövetség politikusa felszólalását így indította: „Salut prezenţa premie­rului desemnat Viktor Orban. Mă scuzaţi, Ludovic Orban”, azaz: „üdvözlöm a jelen lévő kijelölt miniszterelnököt, Viktor Orbant. Elnézést, Ludovic Orbant.” Felmerül a kérdés: vajon a liberális kormányfőjelöltnek nem kellene sürgősen nevet változtatnia? (Főtér)

MAJD MINDENBEN UTOLSÓK. Négy év után az Európai Bizottság újra felmérte, hogyan alakul tagállamonként az egyes csoportok elfogadottsága/elutasítottsága a közéletben, a munkahelyeken vagy a családokban. Romániában a romákkal szembeni diszkriminációt tartották a legelterjedtebbnek a válaszadók, de egyébként az EU egészében is ez jött ki. A nálunk megkérdezett emberek szerint a roma származás után a fogyatékosság, illetve a túl idős vagy túl fiatal életkor miatt ér valakit hátrányos megkülönböztetés. Ami a közéletet illeti, a romániaiak legkevésbé azzal tudnának megbékélni, ha egy nőt választanának az ország legmagasabb politikai pozíciójába: míg az EU-ban átlagosan 88 százalék érezné kényelmesen magát egy női vezetővel, nálunk 71 százalék mondta, hogy teljesen rendben lenne, ha női vezetője van az országnak. A 28 EU-s tagország között utolsók vagyunk a 71 százalékos aránnyal, a hollandok 97 százalékának nem okozna problémát, ha nő vezetné az országot. Jelentősen eltérünk az EU-s átlagtól, ha egy fogyatékossággal élő ember vagy a népesség többségétől eltérő bőrszínű ember elfogadottságáról lenne szó vezető pozícióban. Európában egy fogyatékkal élő vezető gondolatával a megkérdezettek 77 százaléka tudna fenntartások nélkül együtt élni, míg nálunk az emberek 49 százaléka nyilatkozott hasonlóan. (Ezzel is utolsók vagyunk az EU-ban.) A más bőrszínű vezető az európaiak 72 százalékát nem zavarná, nálunk csak az emberek 49 százaléka nyilatkozott ugyanígy. A többségétől eltérő, tehát nem ortodox vallású vezetővel az emberek 55 százaléka tudna csak nyugodt lélekkel megbarátkozni, míg a nem román etnikumú vezető esetében 52 százalékos az elfogadottság. Az adatokból kiderül az is, hogy a legtöbb romániai akkor érezné kényelmetlenül magát, ha egy meleg, leszbikus vagy biszexuális, illetve transznemű ember vezetné az országot, mindkét kategória esetében 52 százalékos az elutasítottság és 26, illetve 24 százalékos a teljes elfogadottság. (Transindex)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 571
szavazógép
2019-10-30: Belföld - :

Ismét rengett

A hétfő hajnali után tegnap hajnalban is földrengés volt: 4 óra 32 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében a Richter-skála szerinti 3,4-es erősségű rengést mértek.
2019-10-30: Világfigyelő - :

Magyarország a keresztényüldözés ellen

Magyarország tettekkel is bizonyítja, hogy egy európai keresztény állam viselhet felelősséget a világ valamennyi keresztény közössége iránt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. A magyar–orosz csúcstalálkozó alkalmából Magyarországra látogató közel-keleti keresztény egyházi vezetőkkel szervezett konferencia megnyitóján a tárcavezető kiemelte: szerdán Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök, és Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásán fontos téma lesz a közel-keleti keresztény közösségek támogatása.