Magyarország tettekkel is bizonyítja, hogy egy európai keresztény állam viselhet felelősséget a világ valamennyi keresztény közössége iránt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. A magyar–orosz csúcstalálkozó alkalmából Magyarországra látogató közel-keleti keresztény egyházi vezetőkkel szervezett konferencia megnyitóján a tárcavezető kiemelte: szerdán Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök, és Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásán fontos téma lesz a közel-keleti keresztény közösségek támogatása.
A közel-keleti egyházi vezetők is találkoznak majd Orbán Viktorral és Vlagyimir Putyinnal, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy újabb projektek indulhassanak a térségben. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az a konszenzus alakult ki a nemzetközi politikai diskurzusban, hogy a keresztényüldözés a diszkrimináció utolsó elfogadható formája. „Elképesztő képmutatás, hogy a nemzetközi közösség nem hajlandó beszélni a keresztényüldözésről. A világ legüldözöttebb vallása a kereszténység, naponta átlagosan 11 keresztényt ölnek meg, mert gyakorolja a hitét” – mutatott rá.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország 40 millió dollár értékben segített, a Hungary Helps program részeként házakat, templomokat, iskolákat építettek, újítottak fel, hogy a keresztény közösségeknek megteremtsék a lehetőséget a szülőföldjükön maradásra. „Magyarország már 50 ezer embernek tudott segíteni, és sokkal többnek lehetne, ha a nemzetközi közösség követné a példáját – mondta Szijjártó Péter –, mert olyan időket élünk, amikor a keresztény közösségek megtartó erejére nagyobb szükségünk van, mint valaha.”
A mostani tanácskozásra érkezett keleti egyházi vezetők elsősorban Szíriából és Irakból jöttek. Szíriában több mint nyolc éve válság van, félmillióan vesztették életüket, és több mint 12 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát. A külügyminiszter szerint őszintén kell beszélni a helyzetről, és be kell látni, hogy az Európát körülvevő déli-délkeleti szomszédságban kialakult válságokért a nemzetközi közösség is felelősséggel tartozik bizonyos döntések meghozatala, illetve más döntések elmaradása miatt. Az ideológiai alapú demokráciaexport kísérlete kudarcot vallott, az arab tavasz eseményei sokszor az iszlamista erőknek nyitottak teret, a helyzet rosszabb lett, szélsőséges ideológiák terjedésének bölcsőjévé vált a térség. Keresztényüldözések kezdődtek, válsághelyzetek alakultak ki, és megindult a tömeges illegális migráció Európa felé.
Szijjártó Péter szerint e térség békéje, nyugalma, stabilitása Európa alapvető érdeke, Európa biztonsága ma a Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonságával és stabilitásával kezdődik. Azt mondta: oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni, vagyis a nemzetközi közösségnek nagyobb figyelmet kell szentelnie a tömeges migrációt kiváltó okok kezelésének. A tárcavezető úgy látja, Európának minden politikai és gazdasági támogatást meg kell adnia azoknak az országoknak, amelyek a stabilitás megőrzésének letéteményesei és a válságok továbbterjedésének megakadályozói.
