A bejelentésnek különös jelentőséget ad, hogy Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök eddig háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül. A választási törvény alapján ugyanis ehhez az alsóházi képviselők kétharmadának jóváhagyása szükséges, és ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot. A Labour eddig rendre elzárkózott Johnson indítványának elfogadásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését. Jeremy Corbyn azonban az árnyékkormány tegnapi ülése után bejelentette: mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a brexit elhalasztásába három hónappal, megszűnt a rendezetlen kilépés lehetősége, és így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a brexit halasztását kezdeményező brit indítványt. A halasztás a brit kezdeményezésnek megfelelően 2020. január 31-ig terjedhet.

Az EU döntéséig október 31. volt a brexit-határnap, vagyis a halasztási kérés elfogadása nélkül az Egyesült Királyság csütörtökön kilépett volna az Európai Unióból, mégpedig elfogadott brexit-megállapodás nélkül, mert a londoni parlament nem ratifikálta a kilépés feltételeiről kötött új egyezményt. Johnson október 19-én kezdeményezte Tusknak küldött – egyet nem értését erőteljesen hangsúlyozó – levelében a kilépés halasztását. A brit miniszterelnök ezzel annak az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvénynek tett eleget, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig nem fogadja el a brexit feltételeit rögzítő megállapodást, és a megállapodás nélküli brexitre sem ad felhatalmazást, a kormánynak kezdeményezni kell az EU-nál a kilépés halasztását három hónappal.