Az erdőben egymás mellett dolgozott két favágó. Óriási erdő volt, hatalmas fákkal, sokat kellett dolgozniuk a favágóknak. Mindketten egyformán jól kezelték a fejszét, de a munkamódszerük nem egyezett: az első kitartó munkával vágta a fát egész nap, egyik vastag törzset a másik után döntötte ki. Ritkán tartott szünetet, és akkor is csak rövidet. A másik favágó minden órában hosszabb időre megpihent.
Naplementekor az első favágó csak a kitűzött munka felét végezte el. Izzadtan és fáradtan tette le a szerszámot, teljesen kimerült. A másik – hihetetlen, de így van – befejezte a munkát. Egyszerre kezdtek neki, és a fák is egyformák voltak, mégis a második ért csak a munka végére.
Az első favágó nem hitt a szemének.
Nem értem a dolgot – mondta. – Minden órában kiadós pihenőt tartottál, és mégis tovább jutottál, mint én.
Igen, láttad, hogy minden órában megálltam pihenni. Amit viszont nem láttál, az volt, hogy a szünetet arra használtam, hogy megélezzem a fejszémet – mondta a másik favágó.
A lélek olyan, mint a fejsze.
Nem szabad hagyni, hogy berozsdásodjon.
Mindennap fend meg egy kicsit:
1. Tarts pihenőt, és hallgass tíz perc zenét.
2. Amikor teheted, sétálj egy kicsit.
3. Öleld meg naponta azokat, akiket szeretsz.
4. Ünnepelj minden születésnapon és névnapon is.
5. Legyél udvarias családoddal is.
6. Mosolyogj.
7. Imádkozzál.
8. Segíts másokon.
9. Érezd jól magad.
10. Nézz az égre, és törekedj a magasba.
