Az egykori rengetegeket hatalmas foltok tarkítják, döbbenetes és fájó a fák hiánya. És ez nem egyedi jelenség: a hegyekben, erdők között barangolókat efféle látkép fogadja szinte minden romániai térségben, akár védett területen, akár másutt nézelődnek. Lehangoló, elkeserítő. És már az is elegendő a felháborodáshoz, amikor „csak” egy fénykép tanúskodik a mértéktelen fairtásról. Például az Agent Green zöld szervezet közösségi oldalán látható egy kivágott fákkal roskadásig rakott tehergépkocsi a Királykő szomszédságában. Sziklás hegyeink egyik ékessége a Királykő, ahol, íme, nyerges vontatók úgy fuvarozzák a fát, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Efféle morbid fénykép csak mifelénk készülhet.

Csupán egyetlen esztendő alatt 20 millió köbméter fát lopnak el Románia erdeiből, és az állam mindezt tehetetlenül, cinkossággal szemléli – nyomatékosították azon a vasárnap esti országos tüntetésen, amelyet egyrészt a törvénytelen erdőirtások, másrészt az erdészek elleni erőszakos cselekmények miatt tiltakozva szerveztek a környezetvédők. Ijesztő, szinte felfoghatatlan az előbbi szám, ezért is vonultak utcára több ezren Bukarestben és az ország nagyvárosaiban – Sepsiszentgyörgyön is –, tiltakozva az 1990 óta terebélyesedő, mértéktelen falopás ellen.

Hasonló országos megmozdulást az erdők védelmében 2015 óta nem szerveztek, s mint a Greenpeace bukaresti vezetője hangsúlyozta: az akkori tiltakozás eredményeként ugyan létrehozták az erdőőrséget, beüzemelték az erdőradart, s törvényes keret is létezik azóta az illegálisan kitermelt fa fuvarozóinak büntetésére, a bukaresti kormány mégsem tesz semmit az erdőirtás megakadályozására. Miközben e jelenség állandósult, valójában az erdészek elleni erőszakos cselekedetek jelentették az utolsó cseppet a pohárban, a közelmúltban ugyanis Máramarosban fatolvajok végeztek az ellenük fellépő erdésszel, az elmúlt évek során hat erdész lelte halálát hasonló körülmények között.

A nagy állami tehetetlenség újabb ékes bizonyítéka e szomorú eseménysor. A törvénytelen erdőirtás önmagában is elegendő ahhoz, hogy ezrek, tízezrek vonuljanak utcára, hiszen tarthatatlan, hogy a famaffia erősebb legyen, mint maga az állam, ám amikor mindezek mellett még a munkájukat végző, hivatásukat teljesítő erdészeket is kivégzik, akkor ez már banánköztársaság a javából. Dél-Amerika, onnan is a legzüllöttebb térségek.

Nem véletlenül emelték magasba a bukaresti tiltakozók az Elég a famaffiából feliratú táblákat, nem véletlenül hirdették tehát, hogy Ez a mi erdőnk, nem a ti árutok. S hogy a 2016-ban kormányzati felhatalmazást szerző szociálliberális koalíció csupán ennyit tud felmutatni az erdőgazdálkodás terén, hát ez bizony dicstelen teljesítmény. Nem csupán megakadályozni nem tudták – vagy nem is akarták – az erdők jogtalan irtását és a falopást, oda jutottunk, hogy környezetvédő civil szervezeteknek kell harcolniuk a román állammal, negyven pert indítottak a hatóságok ellen a védett erdők szándékos letarolása miatt. Vívmányszerű megvalósításuk viszont, hogy félreállították a természetvédelmi területek gondnokait, és egy újabb, még mindig alakuló állami hatóságra bízták a rezervátumokat. Vagyis: kecskére a káposztát.

E súlyos, tarthatatlan folyamatot vélhetően csak össztársadalmi nyomással lehet valamelyest megakadályozni, jó esetben megállítani. Egy újabb kezdetet jelenthet a vasárnapi tüntetéssorozat, ám további kitartásra, összefogásra lesz még szükség ahhoz, hogy e mozgalom eredményes is legyen. Hogy végre az állam ne tehetetlenségével és közönyével tündököljön – ezen a téren is –, hanem azt tegye, ami a kötelessége. Hiszen nem a famaffiát kell szárnya alá vennie, hanem az erdőket és a természeti értékeket kell védelmeznie, ám ennél is lényegesebb, hogy azok életét kell megvédenie, akik munkájuk, hivatásuk okán az erdeinket vigyázzák. Csakhogy az elmúlt évek során az is bebizonyosodott, hogy a most búcsúzó kormányzat valahogy önzetlenebbül karolta fel a bűnelkövetőket, mint magukat az erőszakos cselekmények áldozatait...