Több mint 18 millió választópolgárt várnak az urnák elé vasárnap az államfőválasztás első fordulójában. Az Állandó Választási Hatóság közlése szerint 18 217 156 személy szerepel az állandó választói jegyzékben, ennyien szavazhatnak. A külföldön élő, szavazati joggal rendelkező polgárok száma 715 752 . A szavazók 14 jelölt közül választhatnak. Belföldön a voksolás vasárnap reggel hétkor indul és 21 órakor zárul az összesen 18 748 körzetben. A külföldi szavazókörzetekben már tegnap elindult a szavazás. A kampány ma reggel hétkor ér véget. Háromszéken 182 173 választópolgárt várnak az urnák elé 214 körzetben. A megye több mint kétszázezer szavazólapot kapott a központi választási hatóságtól.
Az államfőválasztásról rendelkező 2004/370-es törvény előírásai értelmében a szavazáshoz minden választópolgár köteles felmutatni egy, a személyazonosságot igazoló okmányt. Ez lehet személyi igazolvány (állandó vagy időszakos), diplomáciai útlevél, hivatali útlevél vagy mindkettő elektronikus változata. Az egyszerű útlevél (sem a papíralapú, sem az elektronikus), legyen szó állandóról vagy időszakosról, belföldön nem használható a szavazáson való részvételre, csak a külföldi körzeteknél.
Az elnökválasztáson azok a román állampolgárok szavazhatnak, akik legkésőbb a választások napján betöltötték 18. életévüket, és jogerős bírósági ítélet nem vonta meg tőlük ezt a jogukat.
A szavazókörzetek szerinti elosztás belföldön a lakhely alapján történik, így azoknak, akik azon a településen tartózkodnak, ahol az állandó lakhelyük is van, ott kell szavazniuk, ahová beosztották őket. Aki más településen tartózkodik, bármely szavazókörzetet felkeresheti és pótlistán szavazhat. A szavazókörzetek megtalálhatók a választási hatóság internetes oldalán.
Akik egészségi okok miatt nem tudják felkeresni a szavazóhelyiséget, mozgóurnát igényelhetnek a megyei választási irodától.
A szavazás menete az eddigi években már megszokott: a személyazonossági okmány felmutatását követően a választópolgár átveszi a szavazólapot és a bélyegzőt, majd a fülkében voksol. Ezt követően a lapot úgy hajtja össze, hogy annak kívül maradt felületén látható legyen a körzet pecsétje, majd bedobja az urnába. Amennyiben rosszul szavazott, kérhet egy új lapot, ha az első még nem került be az urnába. Az elsőt érvénytelenítik. A voksolás biztonságát országos szinten 37 ezer, Háromszéken több mint hatszáz belügyi alkalmazott biztosítja.
Az eddigi legdrágább választás
Constantin-Florin Mituleţu-Buică, a választási hatóság elnöke szerint a vasárnapi államfőválasztás az eddigi legdrágább a rendszerváltás óta. Ennek egyik oka, hogy nagyjából kétszeresére nőtt a külföldi szavazókörzetek száma. Összesen 835 helyen adhatják le szavazatukat a 18. életévüket betöltött, kint élő román állampolgárok. Az elnök szerint ugyanakkor a hazai választás megszervezése sem olcsó. A teljes kiadás 150 millió lej körüli, ebből az országban zajló szavazásra 100 millió lej jut. Mituleţu-Buică arra is felhívta a figyelmet: azon túl, hogy nagy az összeg, ez alkalommal is gondot jelent, hogy a szavazók aránytalanul oszlanak el a körzetek között, és mint korábban is, adott helyeken kevés a voksolást lebonyolító személyzet.
A jelöltek
Az elnökválasztáson 14 jelölt indult. A Központi Választási Iroda sorshúzással a következő sorrendet állapította meg: Klaus Iohannis – Nemzeti Liberális Párt, Theodor Paleologu – Népi Mozgalom Párt, Dan Barna – MRSZ–PLUS, Kelemen Hunor – RMDSZ, Viorica Dăncilă – Szociáldemokrata Párt, Cătălin Ivan – Nemzeti Méltóság Alternatívája, Ninel Peia – Román Nép Pártja, Sebastian-Constantin Popescu – Új-Románia Párt, John-Ion Banu – Román Nemzet Pártja, Mircea Diaconu – UN OM Szövetség, Bogdan Marian-Stanoevici – független, Ramona-Ioana Bruynseels – Humanista Erő Pártja, Viorel Cataramă – Liberális Jobboldal, Alexandru Cumpănaşu – független.
Mint ismert, ha az egyik jelölt sem szerzi meg az állandó választási listán regisztrált szavazók érvényesen kifejezett szavazatainak többségét, november 24-én második fordulót szerveznek az első két helyezett között. A diaszpórának ez alkalommal is három nap áll majd rendelkezésére. Utóbbit az a jelölt nyeri, aki megkapja a legtöbb érvényesen leadott szavazatot. Az államfő hivatali ideje öt év.
Egyetlen jelöltvita
Első alkalommal került sor csütörtök este az Európa FM rádióadó szervezésében három államfőjelölt vitájára. A műsorban Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ)–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) Szövetség, Kelemen Hunor, az RMDSZ és Teodor Paleologu, a Népi Mozgalom Párt jelöltje vett részt. A jelöltek egyebek mellett az előrehozott választások, valamint a törvénytelen erdőirtások kapcsán foglaltak állást. Dan Barna úgy vélte, hogy ha nem kerül sor előrehozott választásokra, akkor nem biztos, hogy sikerül „megszabadulni” a Szociáldemokrata Párttól, amely eséllyel térhet vissza a jövő évi választásokon. Kelemen Hunor szerint „a jelenlegi konstrukcióban” nincs esély előrehozott választásokat tartani. Teodor Paleologu úgy vélte: „az alkotmány nem engedi”, hogy idő előtt választást tartsanak. Kelemen Hunor úgy véli, tíz évre meg kell tiltani az erdőirást (kivéve a háztartási fűtésre szánt tűzifát), le kell állítani a faexportot és erdősítési programot kell indítani. Dan Barna irreálisnak minősítette a javaslatot, mert nem lehet „egy válságot egy másik válsággal megoldani”, szerinte a falopást kellene megakadályozni. Paleologu szintén nem támogatná ezt a megoldást, mert az illegális favágás szerinte egy korrupciós probléma.
