A találkozón már az első félidő is a győriek fölényét hozta: ugyan 1–0-ra még a svéd csapat vezetett, Danyi Gábor tanítványai ezt követően fokozatosan növelték előnyüket, amely a szünetben hét gól volt (19–12). A második játékrészre sem változott sokat az összecsapás képe, a magyar csapat eredményesen támadott és jobban is védekezett riválisánál.

Klujber Katrin vezérletével remekül kezdett a Ferencváros, de a kezdeti lendület hamar alább hagyott, a hazaiak játéka némileg statikussá vált, így a meccs negyedénél már három góllal vezetett az előző idényben elődöntős Vipers. Elek Gábor vezetőedző időkérése után gyorsabb, mozgékonyabb lett a magyar csapat támadójátéka, nagy küzdelemben egy gólra felzárkózott, ezután azonban ismét sokat hibázott. A vendégek a válogatott Emilie Arntzen találataival jó sorozatot produkáltak, és a szünetben négy góllal vezettek (19–15), majd a második félidőben is érvényesítették akaratukat, így könnyedén győztek.

A gólgazdag első félidő nagy részében a veszprémi együttesnél volt az előny, amelyet a játékrész legvégén tudott háromra növelni David Davis vezetőedző együttese. A szlovén Dragan Gajić és a szerb Petar Nenadić is gólerősen kézilabdázott a vendégeknél (20–17). A második felvonásban a 37. és a 40. perc között három gólt dobott a veszprémi csapat, az ekkor kialakított ötgólos előnyük pedig a hajrára még tovább nőtt.

A kiegyenlített első félidő elején meglepetésre a norvégok diktálták a tempót, a szegediek csak tapadni tudtak. A fordulat a 15. perc tájékán jött el, amikor a házigazda Mirko Alilovic védéseire alapozva átvette a kezdeményezést, majd négygólos sorozattal a vezetést, de a szünetre így is csak kétgólos előnnyel ment a Szeged (15–13). A második félidő elején jó védekezéssel, majd egy kiváló részeredménnyel a házigazdák már a 40. percre megnyugtató előnyre tettek szert, és miután a norvégok képtelenek voltak újítani, a végéig nem is kellett izgulniuk a szegedieknek.