Tovább növekszik a magyarországi e-kereskedelem teljesítménye /X/

2019. november 11., hétfő, Pénz, piac, vállalkozás

A magyar e-kereskedelem növekedése az idei év első felében mintegy 16,4% volt, ami lényegesen magasabb a kontinens átlagánál. Habár a növekedési ütem kisebb mértékű lassulást jelent az előző évekhez képest, a mostani teljesítmény kifejezetten figyelemreméltó. Mutatjuk, miért…

Az e-kereskedelem növekedése három alappilléren nyugszik. Az egyik pillér a vásárlói bázis növekedése; amíg jelentős mértékben nőtt az interneteléréssel rendelkezők száma, addig az e-kereskedelem is könnyedén vonzott be új vásárlókat, mára azonban a növekedési plafon erősen érezteti a hatását. 2018-ban az aktív internetezők mintegy 52%-a vásárolt, ez az arány kisebb mértékben tovább növekedhet.

A növekedés másik fontos pillére az átlagos megrendelési érték, vagyis az az összeg, amit egy rendelés alkalmával otthagyunk a webáruháznál. Ha egy tranzakció során megrendelünk egy 99 ezer forintos hűtőszekrényt és egy ezer forintos hajsampont, akkor a megrendelési érték 100 ezer forint lesz, tehát a nem összekeverendő az átlagos termékárral.

Ha úgy döntünk, hogy mostantól a szappant, a sampont és fogkrémet is online vásárlással szerezzük be, akkor bizonyosan csökkenteni fogjuk az átlagos megrendelési értéket, hiszen ezek a termékek esetében az együttes ár sem magasabb néhány ezer forintnál. Ha a webáruházak növelni szeretnék az átlagos kosárértéküket, akkor elsősorban arra kell elérniük, hogy a vásárlók minél több terméket tegyenek a kosarukba, illetve minél magasabb árfekvésű palettáról válogassanak. 2018-ban átlagosan 11 ezer forintot költöttünk egy-egy tranzakció során.

A növekedés harmadik lába pedig a vásárlási gyakoriság. Minél gyakrabban vásárlunk, annál több bevételt termelünk a webshopok számára. Persze az e-kereskedők is jól tudják, hogy a vásárlók nem kereskedőt, hanem terméket választanak, amihez megkeresik a megfelelő shopot. E tekintetben tehát meghatározó a megfelelő ár biztosítása, a szolgáltatások minősége és a webáruház máskaismertsége is. Nem véletlenül él az a vélemény, miszerint egy régió e-kereskedelmének fejlettségét a vásárlási gyakoriság határozza meg. Ha a webáruházak szolgáltatása nem megfelelő, a vásárlók újra az offline boltok felé fordulnak.

A magyar e-kereskedelem fejlődésében fontos szerepet játszik a piacvezető szereplők folyamatos versengése. A jelentős mértékű leárazásoknak köszönhetően egyre több vásárló dönt úgy, hogy bizalmat szavaz az online boltoknak. E tekintetben a Black Friday névre keresztelt akciók új lendületet adhatnak az egész e-piacnak.

Egyes vélemények szerint a következő évek e-kereskedelmi trendjeit alapvetően meg fogja határozni a közepes méretekkel rendelkező webáruházak külföldi terjeszkedése. Ma még elsősorban a nagy szereplők online boltjaival találkozhatunk Romániában vagy akár Szlovéniában, azonban megfelelő exportterv, jó logisztikai és marketing támogatás birtokában egyre többen válhatnak versenyképessé ezekben az országokban is. (X)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 148
szavazógép
2019-11-11: Belföld - :

Államfőválasztás: Iohannis–Dăncilă összecsapás a második fordulóban

Az Állandó Választási Hatóság által éjfélkor – a szavazatok több mint 95  százalékának összesítése után – közzétett adatai alapján Klaus Iohannis hivatalban lévő államelnök, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje és Viorica Dăncilă volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt elnöke és jelöltje mérkőzik meg az államfőválasztás második fordulójában. A hatóság által közöltek alapján Iohannis a voksok 36,6 százalékát szerezte meg, míg Dăncilă 24,17 százalékot. A harmadik helyen az MRSZ–PLUS államfőjelöltje Dan Barna végzett, rá a választópolgárok 13,54 százaléka adta a voksát. Az IRES, valamint a Curs-Avangarde közvélemény-kutató intézetek elsőként 21 órakor közzétett exit poll felmérések már nagyjából előrejelezték az eredményeket, hibahatáron belüli adatokat mutatva. A magyar jelöltet, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökét a felmérések 3,9, vagy 4,6 százalékra taksálták, a hivatalos részeredmény szerint közel 4,5 százalékot teljesített.
2019-11-11: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Háromszéken Kelemen Hunor győzött (Elnökválasztás)

Nőtt Kelemen Hunor népszerűsége Háromszéken, vagy a kampánya sikerült jobban, de tény: az idei elnökválasztáson az RMDSZ elnöke több szavazatot kapott, mint a korábbiakon.