– Mondhatnánk azt is, hogy szerencsés helyzetben van a hivatal, mert képzett, találékony, gyakorlott és a törvényeket ismerő jegyzője van Diana Panaite személyében.
– Valóban így van, semmit sem szalaszthattunk el, semmiről sem maradtunk le, jól ismeri a községek irányítására vonatkozó szabályokat-előírásokat – erősítette meg Kisgyörgy Sándor polgármester. – És kezdjünk talán valami pozitív eseménnyel: gyors iramban épül a községi óvoda. Zömében magyar anyanyelvű és római katolikus roma gyermekközösség lakja be, ami azért is kiemelt fontosságú, mert az ő számukra itt kezdődik a beilleszkedés, ami felnőttkorukban hozhatja majd meg gyümölcseit.

Faragó István római katolikus plébános, ezer roma személy és 400 helybeli magyar egyháztag lelkésze is elmondta, gyermekseregének zöme cigányokból áll.

Épül az új óvoda. A szerző felvételei

– A beruházás uniós pályázati alapból épül – folytatta a polgármester –, de kétlem, hogy január 20-ig el tudják végezni úgy, hogy beköltözhető legyen. A kivitelezést végző erdővidéki Zöld Út Kft. szerződésben ezt a határidőt vállalta. Óvodás gyermekeink jelenleg fűtött termekben tartózkodnak, azokat nekünk kellett lakhatóvá tennünk, szakképzett óvónőknek van rájuk gondjuk.

– Hol tart a községközpont csatornahálózatának ügye?
– Meghirdettük a munkálatra a második közbeszerzést, de sajnos arra sem jelentkezett egyetlen kivitelező sem. Arra hivatkoztak, hogy a beruházás kivitelezési értéke nagyon alá van becsülve, aminek okozója az a híres törvény, a 114-es sürgősségi kormányrendelet, amellyel megemelték a munkabért az építkezési iparban, és felment a munkálatokhoz szükséges építkezési anyagok beszerzési ára is. Felvettük a kapcsolatot a tervezővel, felkértük a költségvetés aktualizálására. Ez egymillió eurós pályázat, amelynek az értékét még 2018-ban, a jelzett törvény megjelenése előtt számították ki, a jelenlegi újraszámolással 360 ezer lejes pluszköltséget jelent. Nos, a szabály szerint ezt a különbözetet nekünk kellene fizetnünk. Csakhogy ez akkora összeg, amelyet nem tudunk előteremteni, hiszen a község egyévi összköltségvetésének majdnem az ötszöröse! Lobbizni kell, pénzt kell szereznünk, legrosszabb esetben kölcsönhöz fordulni, mert nem maradhat szennyvízhálózat nélkül a község, s addig útjainkat-utcáinkat sem tudjuk majd korszerűsíteni. Ez a munkálat csak Kőröspatakot érinti, Kálnok hálózatára külön kell pályázni, de annak kivitelezési terve már elkészült. Bökkenő azonban itt is lesz: amíg a kőröspataki hálózat nincs kész, a kálnokit sem lehet beindítani, mert azt is a községközpont hálózatára kell majd rácsatlakoztatni. A lakosság jogosan türelmetlen, utcáink-útjaink sárosak, nyáron porosak, a szükséges pénzünk egy része pedig ott a számlánkon, s mi három esztendeje küzdünk a kivitelezés megvalósítása érdekében. Egyébként most folyik utcáink telekkönyveztetése is, ami kötelező. Fontos lépésként említem, hogy most már Kőröspatak is nyert egy buldoexkavátort a LEADER-programon keresztül, amely a közösséget szolgáló munkálatokra alkalmas.

Keresik a kiutat

A két település kultúrotthona teljes felújításának dolga sem haladt, nem értett egyet a kivitelezővel a helyi megrendelő, az ellenőrző szervek visszautasították a tervezetet a hibák miatt, szerződést kellett bontani, egy évet veszítettek ezzel. Ráadásul a tervező a gyulafehérvári uniós alapokat kezelő hatóság megjegyzéseit sem volt hajlandó beiktatni, így pedig újra kell hirdetni a licitet a tervezésre és a kivitelezésre is.

November végéig másodszor várja a hivatal újabb kivitelezők árajánlatait az idők viharai által alaposan megviselt, romosodó, megöregedett egykori katolikus zárda, a jelenlegi Kálnoky Ludmilla Általános Iskola teljes korszerűsítésére, bővítésére és felszerelésére is. Ehhez egymillió euró áll a helyiek rendelkezésére.

Szerették volna teljesen felújítani az önkormányzat székhelyét kormánypénzből, meg is hirdették a licitet, volt egy jelentkező, de a tervezet még ellenőrzésre vár, akadozik, és a helyiek attól is tartanak, hogy a  kormánybuktatással nem bukik-e az elképzelés is... Bajt sejtenek a láthatáron – bár ne lenne igaz! –, félnek attól a hírtől, hogy az új kormány el fogja venni azt a pénzt az önkormányzatoktól, amelyet eddig megspóroltak.

– Mihez kezdjünk a megspórolt összegekkel? El fogjuk költeni – szögezte le a polgármester.

Mert ki kell javítani a családorvosi rendelő épületének tetőzetét, belső felújítás szükséges a családorvosi lakásnál, korszerűsíteni akarják a községi tanács épületét, ki szeretnék cserélni annak elavult, régi bútorzatát, térköveznének a két ravatalozó előterében... Már mind a két épülethez megvásárolták a klímaberendezést.

A jövő itt is a gyermek

A Kálnoky Ludmilla Általános Iskola épületének mindkét hom­lokfalát hálóval borították, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy leválhat a magasban egy-egy vakolatdarab, szegélydísz. Sajnos, itt is apad a tanulólétszám, egyre több iskolaköteles gyermeket és óvodáskorút visznek városi tanodába, holott az oktatás megfelelő színvonalát szaktanárokból álló testület szavatolja.

Az évszak szépségeit emelik ki a kőröspataki I–VIII. osztályos tanulók őszi kompozíciói. Nemcsak a töklámpás jelentette számukra az őszt, késői virágokból-levelekből alkottak hangulatos csendéletet a gyermekek osztályonként. Jók ezek asztaldísznek is, jelképes terméskosárnak. Az ősz minden elemét összegyűjtötték: terméseket, leveleket, virágokat, csonthéjasokat.

Csendélet-verseny az iskolába. Fotó: Nyáguly Csilla

– Öt nyertest díjaztunk oklevelekkel és cukorkával – mondta örömmel Gaál Zsuzsa biológia szakos tanáruk.

Eseményben gazdag tanévet nyitott az iskola. Szeptember végén csoportnyi tanuló és pedagógusok vettek részt Sepsikőröspatak testvértelepülése, Mezőtúr városnapi rendezvényein, tanultak, szórakoztak, barátkoztak. Nincs amúgy hivatalos testvériskolai kapcsolat Mezőtúr és Sepsikőröspatak között, de mivel a két település közötti baráti kapcsolat több mint negyedszázados, a kőröspataki gyermekek képviseletét minden évben meghívják a mezőtúri napokra.

A magyar anyanyelvű, roma nemzetiségű tanulók egyre növekvő létszáma indokolttá tette, hogy a község iskolája kihasználja a romaprogramok nyújtotta lehetőségeket. A helybeli Kálnoky Alapítvány kezdeményezése nyomán a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül öt éve működik egy lovastorna-alapprogram a helyi iskolásoknak, amely mára már másfajta tevékenységekkel, szövő- és asztalosműhellyel, kézműves-foglalkozásokkal, zene- és néptáncoktatással is bővült.

Sepsikőröspatakiak csoportja a Balaton-felvidéki Barnagon

Tizennyolc roma és magyar tanulóból álló csoport vett rész októberben egy hatnapos magyarországi lovastorna-jutalomkiránduláson Vargha Zsuzsa, Már Edit, Kinda Szende, Dóczi Izabella és Bíró Julianna pedagógusokkal, a gróf Kálnoky házaspárral a Balaton-vidéki Barnagon Fekete Péter államtitkár meghívására – részletezte kérdésünkre Vancea Eszter igazgató-tanár. Itt lovas­íjász-bemutatót láthattak, megismerhették Szmercsányi Márton lovas íjászt, Kánság-törzsfőt. Hazaindulás előtt megcsodálták a gyulai várat, lubickoltak a várfürdőben.

Mezőnézőben

Gyönyörű őszi időben kerestük a növénytermesztő és állattenyésztő Para Barnát. Tizenkilenc éves tapasztalatait osztotta meg velünk.

– Mit adott ezen a nyáron a kőröspataki határ? – kérdeztük.
– Ez a mesterség egyre nagyobb kihívás lesz hovatovább bárki számára – felelte. – Idén medve garázdálkodott a silókukoricámban. Újabban a lucernaföldeket ássa fel. Akkora gödröket kapar, mint három-négy veder, a kisebb gépek kere­keiben is kárt vall az ember. Talán az egereket keresi, gondolom én. A terméshozamok amolyan közepesek, de a klímaváltozáshoz egyre jobban kell majd ezután alkalmazkodni, erre utal már több apró jel: a furcsán piros színre váltó búzaszemek arra engednek következtetni, hogy valami miatt nagyobb volt a támadása a búzának, pedig többször megpermeteztem. Nem minden haszonnövény szereti, és nem tud gyorsan alkalmazkodni az újfajta és gyorsan változó éghajlati körülményekhez. Idén a kukorica sem olyan volt, mint tavaly, akkor 13,5-ös nedvességgel csépeltük le, most a sok meleg ellenére is 17 százalék volt a nedvességtartalma. Megjelent egy idő óta egy-egy eddig ismeretlennek tűnő rovarféle is, amilyent eddig még nem láttam.

Para Barna

– Mekkora az állatállománya?
– Hetven szarvasmarhám van az istállókban, abból 45 fejőstehén, napi 530–540 liter tejet fejünk, s csupán 1,20 lejben viszi el literét a Covalact! Az állat mellett nincsen pihenés, nincsen ünnep, kitartó munkát igényel... A mezőművelésben is kitartóan dolgozni kell télen-nyáron, és az ész elöl kell járjon. Segédmunkást, olyant, aki lelkiismeretesen dolgozik, nehéz kapni.