– A falugazdász-hálózat működtetője a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete. Mikor, milyen céllal alakult a szervezet?
– A szervezet a három székelyföldi megye – Kovászna, Maros és Hargita – együttműködési törekvéseinek eredménye. Ez a folyamat már 2010-ben elindult. Döntő testülete a Fórum (Zágonban alakult meg 2017-ben – szerk. megj.), melynek legutóbbi ülésén, Szovátán 160 helyi gazdaegyesület képviseltette magát több mint 250 megbízottal. Ez tulajdonképpen biztosítja a negyvenezer székelyföldi gazda képviseletét. A Fórum állandó bizottsága keretében kilenc szakbizottság működik, ebben a három megye egy-egy képviselővel rendelkezik. A Fórum és a bizottság döntései alapján működik az egyesület, meghatározza a stratégiai célkitűzéseket, nem utolsósorban a falugazdász-hálózat működésének irányvonalait.

– Hol tart most a falugazdász-hálózat?
– Pillanatnyilag egyesületünk húsz falugazdászt foglalkoztat Székelyföldön. Egy év nem hosszú időszak, de számos kézzelfogható eredményt mutattak fel eddig falugazdászaink. Szakmai fórumokat, gazdatalálkozókat szerveztek. Egyéni és csoportos szaktanácsadásokon vettek részt. Az információk átadása érdekében jelen vannak az online térben, a közösségi oldalakon. Ugyancsak az informálás érdekében adjuk ki az Agrár Mozaik időszakos lapunkat. Hangsúlyt fektetünk a gazdák szerveződéseinek támogatására, a szövetkezetek létesítésére, a meglévő szervezetek jogi helyzetének rendezésére is. De részt vettünk a Pro Economica Alapítvány által meghirdetett kis vagy nagy értékű pályázatok ügyintésében is.

– Ahhoz, hogy fejlődjön, de legalább megmaradjon a székelyföldi mezőgazdaság, szükség van egységes stratégiára. Gondolkodtak ezen?
– Igen. Foglalkozunk a székelyföldi léptékű agrárstratégia kidolgozásával. Kezdeményeztük, meghatároztuk a tematikát, nevesítettük annak áttekintésében részt vehető potenciális szereplőket.

– Szót ejtett a Pro Economica Alapítvány által lebonyolított Erdélyi Gazdaságfejlesző Programról. Hogyan működtek közre a falugazdászok?
– Több lépésről beszélhetünk. Előre felmértük a gazdák pályázati hajlandóságát, azt, hogy mire tartanak igényt. Több mint kétezer gazdát kérdeztünk meg, a begyűjtött információk alapján készítettünk javaslatcsomagot a pályázat kiírója felé. Mintegy félszáz gazdatalálkozót szerveztünk, ahol a pályázati lehetőségekről tájékoztattuk a résztvevőket. Ezt követően közel kétezer gazdát segítettünk a regisztrációban. A falugazdászok elkészítettek jó ezer pályázatot, további 700–800 pályázatnál segítséget nyújtottak.

– Az év elején közölték a felhívást: székelyföldi gazdák is igényelhetik a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogató tagja minőséget. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete ugyanakkor tagjává vált a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF). Mindezek milyen előnyökkel járnak?
– A KEF Orosházán tartott április 11-i ülésén fogadták egyesületünket a tagságba. Az NAK pártoló tagja minőséget eddig 238 székelyföldi gazda igényelte. A tagság előnyére szolgál a szakmai információkhoz való hozzáférés, általában az anyaországi tagságot megillető szolgáltatások elérése. A pártolói tagsági minőség igénylése továbbra is a székelyföldi gazdák rendelkezésére áll.

– Visszatérve a falugazdászok tevékenységére, hogyan alakul napi munkaprogramjuk?
– A gazdákkal való kapcsolattartás elsődleges fontosságú. Ebben benne van a rendszeres gazdalátogatás, az adatbázisok bővítése, a gazdaszervezetek munkásságának, jogi helyzetének követése, a felmerült gondok megoldásában való részvétel. De ott van a vadkárok kárpótlása. Nagyok a késések a kifizetések terén, itt jogi úton segíthetünk a gazdáknak. Ilyen támogatást kaphatnak a bejegyzett gazdaszervezetek is.

– Adatbázist említett. Miért van szükség erre?
– Ahhoz, hogy a falugazdászok eredményesen tevékenykedjenek, szükség van arra, hogy ismerjék a székelyföldi agrárium jellemzőit, a gazdák elvárt igényeit is. Ha ezeket a mutatókat ismerjük, elkészülhet egy online platform is, ahol a gazdák hasznos információkat hívhatnak le. A szakterületek szerinti platformon a szakmai tudnivalók megismerése mellett lehetőség van a gazdák közötti kapcsolatfelvételre, az ismeretek megosztására, az internetes agrárgazdasági információk lehívására.

– A gazdaszervezetek jogi helyzetének rendezéséről is szólt. Ennyire rossz a helyzet, kell a beavatkozás ezen a téren?
– A gazdaszervezetek jogi helyzetének rendezése nagyban hozzájárulhat a szervezetek működőképességének javításához. Ezért a falugazdászok feladatai között szerepel ez a tevékenység is. Nem egyik napról a másikra valósítható meg a jogi helyzet tisztázása, a munka a gondokkal küszködő szervezetek beazonosításával kezdődik, ez komoly kommunikációs feladatok elé állítja a falugazdászokat.

– Egy év eltelt, milyen tervekkel kezdik a falugazdászok a második évet?
– Az előttünk álló időszak mintegy „pihenő” a gazdák számára. Jó időszak arra, hogy egész sor rendezvényt szervezzenek a falugazdászok a gazdák tájékoztatása érdekében. Településenként, kistérségenként szervezünk gazdatalálkozókat, szakembereink a legváltozatosabb témakörökben állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos, hogy a mezőgazdasági termelők megértsék: a falugazdászok értük vannak, minden kérdésükre választ adhatnak. De ehhez arra van szükség, hogy a gazdák éljenek a lehetőséggel, keressék, kérdezzék a falugazdászokat.