Az RMDSZ elnöke a 2009-es államfőválasztáson 3,83 százalékos eredményt ért el az első fordulóban, akkor 372 764-en szavaztak rá. Öt évvel később, 2014-ben Kelemen Hunor támogatottsága 3,47 százalékos volt, és 329 727-en szavaztak rá. Az RMDSZ jelöltjének támogatottsága e szerint a vasárnapi elnökválasztási fordulóban arányaiban és szavazatszámokban is magasabb volt, mint öt éve, arányaiban nagyobb, szavazatszámban pedig kisebb, mint tíz éve. Kelemen Hunor Hargita megyében érte el a legjobb eredményt: közel 87 ezer szavazatot kapott (az érvényes voksok 77,73 százalékát), az államfőjelöltek közül a legtöbbet. Maros megyében második lett (Klaus Iohannis mögött), de Marosvásárhelyen első, és megyeszinten több szavazatot kapott, mint Háromszéken: 55 771-et (ez a leadott voksok 26,29 százalékának felel meg). Hasonló arányban (26,23 százalékban) szavaztak rá Szatmár megyében is, de jelentős (15,39 százalékos) a támogatottsága Bihar megyében is.

A magyar jelölt idei eredményéhez a Kárpátokon túli választók 18 636 szavazattal járultak hozzá. Ez az adat tartalmazza a bukaresti és Bákó megyei szavazatokat is, ahol jelentősebb magyar, illetve csángó magyar közösség él, de Prahova, Suceava és Iaşi megyében is 900-nál többen voksoltak rá.

A Kárpátokon túlról az RMDSZ-re leadott szavazatok az idei EP-választásokon szúrtak szemet a román sajtónak. Május 26-án az RMDSZ – Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök adatai szerint – hozzávetőlegesen 28 ezer szavazatot kapott a Kárpátokon túli megyékből, a bukaresti és Bákó megyei szavazókörzeteken kívül. A 2007-es és 2009-es EP-választásokon hozzávetőleg 12 ezer szavazat érkezett az RMDSZ listájára a Kárpátokon túlról.