Tegnap ülésezett a Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága, amelynek napirendjén szerepelt a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése. A bizottság meghallgatta Izsák Balázst és Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács elnökét és külügyi megbízottját, a kezdeményezés képviselőit.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke többek között kifejtette: „Európában nemcsak az államok szavatolják a nemzeti kultúrák fenntartását, hanem a nemzeti régiók is. Az aláírásgyűjtés következő fél éve a nemzeti régiók európai mozgalmának a kiindulópontja lehet. Távlati célunk, hogy ez a mozgalom is sikeres legyen, ennek előfeltétele az egymillió támogató aláírás összegyűjtése fél éven belül.”
Az SZNT külügyi képviselője elmondta: „A magyar nemzeti közösségek szempontjából a kezdeményezés tétje az, hogy fel tudjuk-e használni az unió fejlesztési forrásait arra, hogy javítsuk a magyarok által lakott térségek népességmegtartó erejét.”
A bizottság tagjai kérdéseket tettek fel, majd pártjaik támogatásáról biztosították a kezdeményezés képviselőit, és arra tettek ígéretet, hogy nemcsak a választóik felé közvetítik a támogatási igényt, hanem nemzetközi kapcsolataikat is felhasználják a kezdeményezés sikeréért.
A nemzeti összetartozás bizottsága egy állásfoglalást is elfogadott, egyhangú szavazással támogatták azt a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az MSZP képviselői, de támogatóan nyilatkozott az LMP meghívott képviselője is. Az állásfoglalás felhívja az anyaországi és a külhoni nemzetrészekben élő magyarokat, hogy a polgári kezdeményezést minél nagyobb létszámban támogassák aláírásukkal.
Folyamatosan javítani a külhoni magyarok helyzetén
A történelmi tények tiszteletben tartása nem lehet revizionizmus – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén. A politikus a bizottság előtti éves meghallgatásán kiemelte: ugyanannak a történelmi eseménynek lehet teljesen különböző az értékelése különböző szemszögekből, de Magyarország elvárja annak tiszteletben tartását minden szomszédos országtól, hogy bizonyos történelmi eseményekre úgy emlékezik, mint amelyek „a magyar történelem legszomorúbb lapjaira” tartoznak. Azt is mondta: a magyar nemzeti közösségek helyzete a Kárpát-medencében általánosságban véve jobb, mint öt éve volt, de még sok megoldásra váró kérdés van.
A külpolitika egyik legfontosabb területe a nemzetpolitika. Mivel Magyarország olyan ország, ahol az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, a nemzetpolitikának a külpolitika fókuszában kell állnia – közölte.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a szomszédos országokkal kapcsolatban a külpolitikai stratégia megfogalmazásakor az a cél, hogy az adott országban élő magyar nemzeti közösség helyzetét folyamatosan javítsák, életét könnyebbé tegyék, valamint elérjék, hogy a magyar közösség „ne elválasszon, hanem összekössön minket”, és a szomszédos országok vezetői is így gondolkodjanak erről.
Kifejtette: el kellett dönteni, hogy a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatok vonatkozásában először mindenről megállapodnak a kisebbségi ügyekben, vagy más területeken építenek sikertörténeteket, hogy aztán a kisebbségek nehéz kérdéseit időről időre a siker reményével nyissák meg.
A kormány a második stratégiát választotta, és az elmúlt öt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy helyes döntést hozott: a közös sikerek általánosan is javítják a magyar közösség helyzetét, és esélyt adnak, hogy a kölcsönös bizalom alapján nehéz kérdéseket is megvitassanak – mondta.
Szerbia vonatkozásában közölte: a szomszédos országok közül – még az EU-tag szomszédokat is figyelembe véve – ott a legtisztességesebb az eljárás a magyar közösséggel szemben, ezért Magyarország joggal érvel Szerbia uniós tagsága mellett.
Szijjártó Péter szerint ennek „ellenpontja” Ukrajna. Fokozódik a nyomás a magyar közösségen az új elnöki adminisztráció hivatalba lépése óta, különösen az ukrán titkosszolgálat részéről, ami visszautasítandó – mondotta. „Nagy reményekkel vagyunk az új ukrán vezetést illetően, de egyelőre a pozitív nyilatkozatokon túl nincs előrelépés” – mondta. Hozzáfűzte: Magyarország mindazonáltal jó kapcsolatokra törekszik Ukrajnával.
A politikus közölte: Szlovákiával minden idők legjobb kapcsolatait ápolják a praktikus kérdésekben, és bizonyos kérdésekben előrelépés történt a kisebbségi ügyek vonatkozásában, de vannak még megoldandó kérdések.
Romániával kapcsolatban elmondta: az országban hiányzik a politikai stabilitás, pedig Magyarország érdeke az lenne, hogy stabil politikai vezetés jöjjön létre, amellyel meg lehet állapodni.
A képviselők felvetették az úzvölgyi katonatemetőben történteket is. Szijjártó Péter közölte: folyamatosan napirenden tartják az ügyet. Nem érthető, miért jó provokálni ilyen ügyben – tette hozzá.
.jpg)
