Kelemen Tibor havi sajtótájékoztatóján, lapunk felvetésére számolt be azokról az álláspontja szerint szükséges tennivalókról, melyek egyrészt a foglalkoztatottság növelését, másrészt a hatékonyabb ügyintézést eredményezhetnék. Elsőként az egyszerűsített bürokráciát szorgalmazta, mint fogalmazott: „csökkenteni kell a papírok számát”, s hasonlóan lényegesnek tartja azt is, hogy a vonatkozó jogszabályokat a szakemberek, az ügynökségeknél dolgozók véleménye, javaslatai figyelembevételével javítsák, módosítsák, hogy ne csak a honatyáké legyen a döntés ilyen esetben – sorolta.

Másik javaslata a munkanélküli-segélyre vonatkozik, a támogatás összegét meg kellene duplázni, illetve csökkenteni azt az időszakot, amíg ezt fizetik. Háromszéken jelenleg átlagosan havi 400–450 lejes segélyt kap az arra jogosult állástalanok 80–85 százaléka, ezt az összeget a régiség függvényében 6, 9 vagy 12 hónapig folyósítják. Ez igen alacsony összeg, a javadalmazás növelése az intézményvezető szerint a most inaktív személyeket is mozgósíthatná.

A foglalkoztatottság növelése érdekében Kelemen Tibor már korábban is alkalmazott intézkedések, lehetőségek ismételt bevezetését szorgalmazná, ilyen a munkahelyteremtő hitelezés vagy az alkalmazottak megtartása a munkaerő-ügynökség által szervezett átképzések, támogatások igénybevétele mellett. Fontosnak tartja, hogy ismét legyen mesterképzés, illetve azt is, hogy az iskolázatlanok számára is lehetővé tegyék bizonyos szakmák, mesterségek elsajátítását. Jelenleg iskolához kötött a felnőttképzés – legalább nyolc osztály –, ám a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség vezetője szerint egyszerűbb foglalkozások esetében akár kevesebb tanulmányi háttérrel is megszervezhető lenne a felkészítés. Az említett feltételek miatt egy jelentős munkaképes réteget – Háromszéken 2300–2500 fős csoportot – gyakorlatilag nem lehet foglalkoztatni – magyarázta Kelemen, aki szerint a szaktárcának főként erre a helyzetre kellene konkrét intézkedéseket kidolgoznia.

Az igazgató szerint a bértámogatási rendszer is átszervezésre szorul, két éven belül ugyanis gond lesz a kifizetésekkel, hiszen a tárca most a juttatások jelentős hányadát uniós alapokból hívja le, ám amennyiben a következő ciklusban nem sikerül forrásokat szereznie, saját költségvetéséből alig tudna ilyen célra anyagiakat juttatni. Bár a munkaügyi minisztérium mindig is élen járt az uniós források lehívásában, azt is szem előtt kell tartani, hogy a bértámogatások névre szólóak.

Kelemen Tibor beszélt arról is, a kormányváltást követően ígéretet kaptak arra, hogy a szakhivatal dolgozói megkapják novemberi és decemberi bérüket. Jelenlegi költségvetésükben nincs erre fedezet, ám minden jel arra mutat, hogy megoldódik a helyzet – magyarázta. „A finanszírozáshoz nem nyúltak hozzá, így elmondható, az évet anyagiak tekintetében normálisan zárjuk, ez azonban nem jelenti azt, hogy többlettel gazdálkodnánk.” Kifejtette, az előző hónapban különféle támogatásokra 12 millió lejt, a munkanélküli-segélyekre 2,5 milliót, míg a bérek kifizetésére 2 millió lejt fordított az intézmény.