Azoknak a kiadásait, akik átlépték a 3 százalékos küszöböt, az állam nagylelkűen megtéríti, így Klaus Iohannis 18 millió lejt igényelhet vissza, Viorica Dăncilă 18,2 milliót, Dan Barna 7,4 milliót, Mircea Diaconu 16,29 milliót, Theodor Paleologu 7 milliót, Kelemen Hunor pedig 445 ezer lejt. Ez így nagyjából azt jelenti, hogy az adófizetők több mint 14 millió eurót dobtak  össze annak érdekében, hogy a jelöltek minél ügyesebben kampányoljanak nekik. Azt persze nem tudhatjuk, hogy a haverok cégei mennyire járnak jól egy ilyen buli alkalmával, az azonban biztos, hogy a finanszírozásra vonatkozó törvény meglehetősen nagyvonalú: az államfőválasztás esetében például kimondja, egy jelölt a bruttó minimálbér (azaz 2080 lej) húszezerszeresét is elköltheti korteskedésre – ez úgy 10 millió dollár körül van –, s ha begyűjti a voksok 3 százalékát, akkor ezt vissza kell fizetni neki. A választási hatóság szerint egyébként olyan jelölt is van, aki egyetlen lejt sem költött kampánycélokra: Sebastian Popescuról van szó, aki végül 30 850 szavazatot gyűjtött össze (0,3 százalékot). (Főtér)

DĂNCILĂ VAGYONÁRÓL. Mivel az utóbbi időben Viorica Dăncilă sűrűn ostorozta Klaus Iohannis államfőt hat háza miatt (amiből egyébként egyet rég elveszített egy polgári perben), az újságírók rákérdeztek az SZDP-elnök vagyonára is, aki elmondta, hogy négy ingatlanja van a férjével együtt: két falusi ház, amit a szüleiktől örököltek, egy tömbházlakás Videlén és egy sok éve épülő, befejezetlen háza Brassóban. Mindegyik nagyon szerény – hangsúlyozta Dăncilă, és azt is cáfolta, hogy új órája „húszezer eurót, azaz 119 nyugdíjat” érne, ahogy azt Florin Roman liberális képviselő állítja. Közölte, hogy az órát férjétől kapta, aki sikeres vállalatvezető, és azért nem jelenik meg a vagyonnyilatkozatában, mert értéke nem haladja meg az ötezer eurót – ez ugyanis az a küszöb, ami fölött a politikusoknak be kell jelenteniük az ékszereiket és műtárgyaikat. (Digi24)

DRAGNEA MINDENT TUDOTT. Cifra dolgok kezdenek kiderülni a román diaszpóra tavaly augusztus 10-ei tüntetéséről, melyet a csendőrség erőszakkal oszlatott fel, és ennek következtében közel 800 bántalmazott polgár tett bűnvádi panaszt. A csendőrség jelentése mindeddig titkos volt, a kivizsgálás pedig nem haladt. A titkosítást az  Orban-kormány belügyminisztere feloldotta, és bár a nyilvánosság számára most sem elérhető a dokumentum, annyi máris kiderült, hogy egy államtitkár-helyettes folyamatosan értesítette Liviu Dragnea akkori SZDP-elnököt az események alakulásáról, sőt, állítólag a rendbontókkal – akik egyes vélemények szerint fizetett provokátorok voltak – is állandó kapcsolatban állt. Az ügyészek más bizonyítékokat is keresnek, erős ugyanis a gyanú, hogy léteznek még eltitkolt videófelvételek, hiszen a Colectiv-tűzről is négy év után kerültek elő eddig ismeretlen képsorok. (Hotnews)