A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el. Az egyszerű eszköz a csatornák vizében lévő hulladékot – különösen a kicsiny műanyagdarabokat – a Westerdok csatorna szélére tereli, ahol összegyűjtik és kiemelik. A próbaüzem azt mutatta, hogy az úszó hulladék mintegy 80 százaléka így összegyűjthető – adta hírül a The Guardian brit napilap. „Az óceánokban lévő műanyaghulladék több mint kétharmada a folyókból, csatornákból jut oda. Ha ezeket egyszer be kell gyűjteni, akkor azt miért ne tehetnénk meg a folyókban?” – idézte a brit napilap Philip Ehrhornt, a technológia társalkotóját, aki hozzátette ugyanakkor, hogy egy csatornára nem tehetnek gátat, hiszen annak nyitva kell állnia a vízi élőlények és a hajózás előtt.

A légbuborékgát egy hosszú, perforált cső, amely a csatorna mélyén ferdén fut mintegy 60 méter hosszan. Sűrített levegőt pumpálnak bele, amely a csőből buborékok formájában felszállva a vízben gátat alkot, miközben a természetes vízfolyás segít abban, hogy a csatorna széléhez sodorja a hulladékot, amelyet egy kicsiny hulladékgyűjtőben fognak fel.

Ehrhornt, aki tengerészeti mérnök, egy ausztráliai szennyvízkezelő technológiája ihlette, amelyet 2015-ben tanulmányozott. „Az egyik fázisban levegőztetik a vizet, olyan légbuborékokat juttatnak be, mint amilyeneket egy nagy jakuzziban látunk. Az emberek által a vécétartályokba dobott kicsiny műanyagdarabokat egy sarokban gyűjtik össze, ez volt az, ami az ötletet adta. Ha a műanyagot oldalra terelhetjük, miért ne tehetnénk ezt meg tudatosan, egy folyóban?” – magyarázta.

Az első ilyen működő buborékgát, amely a nap 24 órájában három éven át fog működni Amszterdamban, a fenékkotrást fogja kiegészíteni, amellyel jelenleg évente mintegy 42 ezer kilogramm nagy méretű műanyaghulladékot gyűjtenek össze a város vízi útjairól.