Barthalis Szabolcs ebben az évben Georgia tájaira, hegyeire és embereire volt kíváncsi. Mint mesélte, a korábban használatos Grúzia megnevezést a helybeliek kerülik az oroszokkal 2008-ban vívott háború után, ezért országukat Georgiaként emlegetik, és minden orosz névtől és hagyománytól próbálnak szabadulni. Georgiai útjára egyedül ment, három hétig barangolt a Kaukázus-hegységben és környékén, illetve Törökországban, hazafelé busszal és vonattal jött. Tbilisziből indult, ahová repülővel érkezett, s történelmi, illetve kulturális látványosságok megtekintését követően a Kaukázus egyik ismert csúcsát, az 5047 méter magas, vulkáni eredetű Kazbeket szerette volna megmászni. Nem jutott el a csúcsra, vissza kellett fordulnia, de mint fogalmazott, jó lett volna, ha van egy társa, akkor talán nem adja fel. Ezt követően a világ egyik legveszélyesebbnek tartott, csak nyáron járható hegyi útján utazott terepjáróval egy látványos magashegyi településre. A Kaukázus szépségét mindenütt a meredek hegyoldalak, mély és keskeny völgyek adják, az ottani emberek segítőkészek, betartják adott szavukat – mesélte, hozzátéve, hogy olyan vidéket járt be, ahol nincs tömegturizmus, inkább a helybeliekre volt kíváncsi. Georgia egyedi ország, az ott élők megőrizték keresztény vallásukat a környező muzulmán tengerben, ám a történelmi és a kulturális örökség, illetve a természeti szépségek mellett azzal is szembesült, hogy a grúz járművezetők őrült stílusban vezetnek, hegyi kanyarokban dudálva előznek. Barthalis Szabolcs kérdésünkre elmondta, noha egyedül utazott, soha nem félt, teljes biztonságban érezte magát, körülvette őt az ottani emberek érdeklődése, és tudta, bármikor számíthat rájuk.