Ö. J., Sepsiszentgyörgy. Épül-szépül a város, de azért van még eldolgozni való. A Kórház utcai híd egyik lábánál ütött-kopott bódé éktelenkedik egy rendezetlen területen. A Bodoki borvíz hajdani elárusító helyéről van szó, ami már évek óta bezárt, elhagyatott, és egyre rosszabbul mutat. Nem lehet azt onnan elvinni, és valami mutatósabb építményt oda tenni?
PAPP ILDIKÓ, Sepsiszentgyörgy. Nagymamaként, a szülők nevében írok, akik két kisiskolás gyermeküknek – a rengeteg más kiadás mellett – a havi 30+30 lejes autóbuszbérletet is meg kell hogy vegyék. A bérletért egy havi 2000 lejt kereső felnőtt is ugyanennyit fizet, amit méltánytalannak tartok, és kérem az illetékeseket, hogy legalább az elemistáknak biztosítsanak kedvezményt. Gyalogolni ugyan egészséges, de egy 5–8 kilogrammos táska cipelése egy hétéves gyermeknek és az idős nagymamának is nehéz. Ahol a szülők dolgoznak, többnyire a nagyszülőkre hárul ez a feladat, mert az I–IV. osztályos gyermekeket csak felnőtt kísérettel engedik haza, egyébként nagyon helyesen.
V. I., Sepsiszentgyörgy. Reggelente gyalog bandukolunk kisfiammal szeretett óvodánk felé, mely alig néhány perc távolságra található otthonunktól. Ám a Domb utcai Gulliver Óvoda főbejáratát gyakran nehéz biztonságosan megközelíteni a hely adottságai miatt, egy szűk sétány vezet a napközi előtti kis térre, mely általában mindig tele van autóval. Sok szülő autóval érkezik reggelente gyermekével az óvodához, a keskeny sétányon gyalog közlekedőknek azonban gyakorlatilag nincs hová félreállni, ha netán jármű közeledik vagy távozik: az út egyik oldalát bokrok, a másik oldalát a tanintézmény kerítésének betonalapja határolja. Örülünk, hogy akad figyelmes járművezető, aki lassít, ha szülőt, gyermeket lát a sétányon, vagy ha a külső, nagyobb parkolóban hagyja az autót és elsétál az ovihoz. Sajnos azt tapasztaljuk, nem mindenki előzékeny, van, aki szemrebbenés nélkül elszáguld a gyalogosok mellett a rövid, ám szűk szakaszon, mi meg a bokrok tövében, kerítésre feltapadva várunk. Ha eső van, akkora tócsa alakul ki középtájon, hogy kikerülni lehetetlen, télen a sétányra fagyott jég nehezíti az épület megközelítését. Jó lenne, ha az önkormányzatnak sikerülne rendeznie ezt a helyzetet, esetleg úgy, hogy a gyalogosok biztonsága érdekében csúcsidőben kitiltja az autós forgalmat erről a kis szakaszról. Néhány másodperc séta, mozgás senkinek sem árt, biztonságunknál fontosabb cél pedig aligha létezik.