Mintegy tucatnyi sepsiszentgyörgyi alkotója van a Bagota Béla által rendezett Valan – Az angyalok völgye című erdélyi thrillernek, akik zöme jelen is volt a szombat esti szentgyörgyi bemutatón a Művész moziban. Miután mindkét teremben párhuzamosan levetítették a filmet, közönségtalálkozót tartottak, ahol a rendező, a producer, a látványtervező és a színészek közül is többen meséltek az alkotófolyamatról.
A film, amelyet többen is az első igazi erdélyi film noirként emlegetnek, Balánybányán játszódik karácsony környékén. A főhős, Péter Brassóban dolgozik rendőrként, és emberkereskedők után nyomoz, mely hivatást valószínűleg azért választotta, mert egykor, a nyolcvankilences forradalom káoszában az ő húga is eltűnt Balánbányán gyanús körülmények között, és azóta sem kaptak hírt róla. Amint megtudja, hogy a város határában találtak egy holttestet, azonnal hazautazik, de még mielőtt kiderülne, hogy ki volt az áldozat, egy újabb fiatal lány eltűnési ügyével szembesül. Lehetséges, hogy a két eset összefügg egymással? A múltba vezető nyomozás útvesztőjében a férfinak nemcsak a várost fojtogató bűnözéssel kell megküzdenie, hanem saját démonjaival is.
A közönségtalálkozón Lázár-Prezsmer Endre, a mozi programfelelőse kérdezte a jelen lévő alkotókat a film megszületésének ötletéről és az alkotómunka körülményeiről. Bagota Béla rendező elmondta, hogy a forgatókönyv eredeti változata vígjáték volt, de ez pár napon belül krimivé alakult a fejében, és azt is korán eldöntötte, hogy a központi helyszín egy hegyek közé ékelt település lesz, mely egy letűnt kor lenyomatát viseli magán. A kezdeti fázisban egészen másfelé kanyarodtak a szálak, egy időben zsákutcába is torkollt a történet, de volt egy álma egy hóangyalról, ami sokat segített a megírásban, és végül a film kulcsmotívuma lett. Olyan települést kellett választaniuk, ahol biztosan lesz hó a forgatáson, és mivel Magyarországon ez lehetetlen vállalkozás lett volna, erdélyi hegyvidéki településekre gondoltak. Így találtak rá Balánbányára, ahol a kilencvenes évek közepén már dolgozott egyszer a producer és a látványtervező. Ezután erdélyi krimiként formálódott tovább a történet, és a helyszín ismeretében a jelenetek is sokat alakultak. Nézői kérdések során kiderült, hogy a rendező valós történetekből is dokumentálódott a lányrablás témájáról, de egy konkrét eset bemutatása helyett csak rezonálni próbált a létező problémára, természetesen a nyáron történt caracali esetet is jól ismeri.
Damokos Csaba látványtervező szerint két fontos tényező befolyásolta a film képi világának alakulását: az egyik a hó, a másik az a színkód, amelyet elég korán, még a forgatókönyv megírásának végén kitaláltak. Hangsúlyozta, hogy terveik valóra váltásában nagy szerepe volt az operatőrnek, aki szerencsésen meg tudott mutatni a filmen mindent, amit a kamera elé hurcoltak. Mint kiderült, sok időt és energiát igényelt a havas állapotok fenntartása, mert a hó állaga folyamatosan változik, egy-egy helyszínen azonban több napon keresztül zajlott a forgatás. Konzerválni kellett tehát ugyanazt a hómennyiséget a filmezések másfél hónapján keresztül, mert a film cselekményének ideje mindössze két nap.
A nemrég átvett látványtervezői díjról Damokos Csaba elmondta: valójában az egész csapat érdeme ez az elismerés. A bemutatón jelen lévő Török József kellékmesternek köszönhető például, hogy sikerült tökéletesen rekonstruálni egy nyolcvanas évekbeli osztálytermet, és hogy a filmben látható könyvespolc pontosan tükrözi egy erdélyi tanár ízlését.
A szereplőválogatásról a rendező elmesélte: a főszereplő Krisztik Csaba személye már a forgatókönyv megírása idején ott mocorgott benne, hisz korábban több kisebb színházi és filmes szerepben is meggyőzte őt, és miután kiválasztotta őt a főszerepre, hozzá igazítva állította össze a film szereposztását.
Mivel a főszereplő nem tudott jelen lenni az erdélyi válogatáson, a rendező megtanulta a szerepét, és ő segített a jelenetek felvétele során a színészeknek. Már e rögtönzések alatt eldöntötte, hogy kik lesznek a film szereplői, egy-két színész kivételével – mondta, hozzátéve, hogy negyven erdélyi színészt néztek meg, akik között kiemelkedő tehetségek voltak, így egy esetleges másik film szereposztását is könnyedén össze tudná állítani azokból, akik most kimaradtak.
A színészek közül Mátray László és Erdei Gábor is hangsúlyozta: sokat segített nekik a forgatáson, hogy korábban már elpróbálták a rendezővel a jeleneteket, így pontosan tudták, hogy mit kell játszaniuk.
A közönség soraiból is többen felszólaltak a beszélgetésen. Dancs Árpád nyugdíjas zenetanár, a Sepsi Rádió Mozimánia című műsorának egyik műsorvezetője szerint a film rendkívül eredeti alkotás, mely egyetlen skandináv krimihez sem hasonlít, „félelmetesen egyedi” a képi világa, és az Emberek a havason és a Varga Katalin után a legerdélyibb film, amelyet valaha látott. Hangsúlyozta: üdítően hatott rá, hogy végre nem a már untig ismert magyar színészeket látta a vásznon, és külön örül annak is, hogy a rendezőnek volt alkalma részt venni amerikai filmek forgatásán, így nem „szánalmas, koreografált verekedéseket” láttunk a filmben. Rácz Attila vállalkozó elmondta, ők rendszeres Netflix-fogyasztók a feleségével együtt, de mivel az amerikai mozit nem kedvelik, ritkán látnak ott jó filmeket. A Valan igazán jó filmélményt jelentett számukra, ezért úgy gondolják: ott lenne a helye a Netflixen is, hogy több millió ember megnézhesse.
Az alkotók elmesélték még, hogy a balánbányaiak – a polgármesterrel és a helyi diszkó tulajdonosával az élen – nagyon jól fogadták a filmet, és annak idején, a forgatás alatt is nagyon sokat segítettek nekik. Kántor László producer több érdekes történetet is mesélt a helyiekről, például elmondta, hogy az egyik nyugdíjas házaspár – akinek a házában forgattak, és teljesen feldúlták azt az egyik jelenetben – eldöntötte, hogy mindent úgy hagy a lakásban, ahogy a filmhez beállították, pedig szerintük is kevés esély van arra, hogy turistalátványossággá váljon ez a helyszín. A producer arról is mesélt, hogy a Valan csapata és a magyarországi Országos Rendőr-főkapitányság kampányt indított Ne várj 72 órát! címmel, amelyben rendőrségi nyomozók felhívják a lakosság figyelmét arra, mennyire fontos azonnal jelenteni hozzátartozóink eltűnését a rendőrségen. 2018-ban Magyarországon közel 22 ezer eltűnt személy esetében indult körözés, akiknek több mint háromnegyede kiskorú vagy fiatalkorú.
Bagota Béla Valan című első nagyjátékfilmje teljesen új hang a magyar filmművészetben, ezért nem véletlen, hogy kritikai visszhangja szinte egyöntetűen pozitív, ami ritkaságszámba megy az erdélyi filmek esetében.
