A mozgalom kezdeményezői Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt, az RMDSZ színeiben parlamenti mandátumot nyert képviselők, Csáki Attila a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke, Nagy Gábor Levente, az alakulat sepsiszentgyörgyi vezetője, illetve szintén Kovászna megyéből Pethő István leváltott választmányi elnök, a megyei önkormányzat tagja. Hargita megyéből Csomortáni Gál László, az MPP leváltott megyei elnökségi tagja, Salamon Zoltán egykori ügyvezető elnök, valamint Rákossy Botond József leváltott és a pártból is kizárt Hargita megyei elnök.

A kezdeményezők szerint további, a polgári alakulatban korábban tevékenykedők már jelezték, hogy csatlakoznának a mozgalomhoz. Kulcsár-Terza József szerint szomorú, hogy ide jutottak és nem sikerült rendezni az MPP-n belüli nézeteltéréseket, az alakulat működését pedig továbbra is a szabálytalanságok jellemzik. A parlamenti képviselő szerint az MPP létrehozásakor az RMDSZ küzdött olyan problémákkal, mint most a Mezei János vezette párt, mely a hatalomvágy vezérelte cselekedetek nyomán letért a 11 évvel ezelőtt felvállalt útról. A honatya tisztázta, nem szeretnének a sértődöttek klubjának tűnni, noha jelentős részét a kezdeményezőknek félreállította a párt jelenlegi vezetése. A képviselő bírálta a pártelnököt, aki megválasztása óta egyetlen érdemleges lépést tudhat magáénak, a Dan Tanasă vezette egyesület beperelését.

Salamon Zoltán szerint a mozgalom révén két fő célt szándékoznak elérni, egyrészt a törvényesség, szabálytisztelet visszaállítását az MPP-ben, másrészt a többpártiság sajátos kezelését felelős politizálással, ezáltal közéleti reformot generálva. Salamon megismételte korábbi álláspontját, mely szerint az MPP már jó ideje szabálytalansági spirálba került, példaként megemlítette, hogy a kizárt tagok mai napig nem kaptak írásbeli értesítést erről a döntésről, így a bírósághoz sem tudnak fordulni.

Az MPP-n belüli állapotokat illetően Csáki Attila kifejtette, a mozgalommal a párt belső ellenzékét szeretnék összevonni intézményes keretbe. Nem titkolt szándékuk a kongresszuson olyan többséget kialakítani, mely visszaterelné a pártot a Mezei János által kialakított kizárások és szabálytalanságok által uralt állapotból a jó irányba. Azt is leszögezte, hogy a híreszteléssekkel ellentétben nem kifogásolják az Erdélyi Magyar Néppárttal való szövetkezést, és a jobboldali erők összefogását támogatják, de a törvénytelenséget nem fogadhatják el.

Biró Zsolt, az alakulatból kizárt korábbi pártelnök tisztázta: nem szándékuk a mozgalmat párttá alakítani, és az önkormányzati választásokon sem indulnak.

Az Egység a sokféleségben szlogen mentén létrehozott mozgalom a kezdeményező testület által megfogalmazottak értelmében nem pártok, érdekvédelmi képviseletek ellen jön létre, hanem új lehetőséget, szervezeti keretet szándékszik kínálni azoknak, akik csalódtak és eltávolodtak az eddig „elégtelenre vizsgázó” politikai alakulatoktól. Soraikba a közélet iránt érdeklődő erdélyi, székelyföldi magyarokat várják, de támogatóik közé bármely egyházi, politikai vagy civil szervezet tagjait befogadják, akik a közös célok elérésében szándékoznak együttműködni. A kezdeményezők leszögezik, hogy a mozgalom keresztény, konzervatív értékrend mentén szerveződik, vállalásai között pedig kiemelt helyet foglal el az erdélyi magyarság sajátos ügyeinek képviselete, a nemzeti közösség önbecsülésének megerősítése. Helyi és országos szinten támogatnak minden olyan gazdasági, kulturális és szociális tevékenységet, mely a magyar közösség érdekeit szolgálja. A célok elérése érdekében együttműködésre törekszik a nemzeti ügyeket következetesen felvállaló politikai és civil szervezetekkel. A mozgalom életre hívói a közösségi képviselet egy új formáját szándékoznak meghonosítani és új erkölcsi többlettel felruházni az erdélyi magyar közéletet.