Mindhárom vizsgált területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – a világátlag alatt teljesített Románia a 2018-as PISA-felmérésen. A felmérés egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy a résztvevő diákok – több mint ötezer országszerte – 41 százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem értik, hogy a szöveg, amit olvasnak, miről szól. Matematikában sem túl rózsás a teljesítmény, magas azok aránya, akik alapvető műveleteket sem képesek elvégezni. A világ legfejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által háromévente elvégzett PISA-mérésen ezúttal is ázsiai országok érték el a legjobb eredményeket, az európai államok túlnyomó többségénél visszaesés volt tapasztalható a 2015-ös szinthez képest.
A 2000 óta végzett teszt a 15 évesek alkalmazott matematikai műveltségét, természettudományi ismereteit, illetve szövegértését méri fel. A 2018-as tesztelésen Románia mindhárom területen a világátlag alatti eredményt ért el. Szövegértés terén 428 pontot összesített az ország – a világátlag 487. A felmérésből az is kiderül, hogy a lányok szövegértési készségei jobbak a fiúkéinál, és a statisztikai különbség jelentős, 34 pont (a többi ország esetében az átlagkülönbség 30 pont). Matematikából 430 pontot értek el a diákok, míg a világátlag 489. Ezen a területen a fiúk teljesítenek jobban, de előnyük csupán öt százalék a lányokhoz képest, akárcsak a globális átlag esetében. Természettudományokból a romániai 15 évesek 426 pontot értek el (489 pont a világérték), a lányok jobb jegyeket kaptak, mint a fiúk, de statisztikailag jelentéktelen, csupán egy százalékpontos különbséggel (globálisan ez két százalékpont a lányok javára).
Ami az eredmények hosszú távú alakulását illeti, szövegértésben a romániai diákok teljesítménye az egyik legnagyobb mértékű javulást mutatja: 7 százalékponttal emelkedett a 2015-ben regisztrált eredményekhez viszonyítva, és ezzel Románia a 7. helyen áll azon 29 ország ranglistáján, amelyekben nőtt ez a mutató. Matematikából viszont az egyik legnagyobb visszaesést könyvelheti el Románia 2018-ban 2015-höz képest: 14 százalékponttal csökkent a pontszám, és ezzel az utolsók vagyunk azon 16 ország ranglistáján, amelyben csökkent a mutató.
A romániai 15 éves tanulók 8,2 százaléka úgy véli, hogy az IT-szektorban fog dolgozni, és ezzel Románia a hetedik helyen áll a 78-ból. Nagy a különbség azonban fiúk és lányok között: az előbbiek 13,9 százaléka szeretne ebben az ágazatban dolgozni, utóbbiaknak pedig csak 2,5 százaléka, mutatnak még rá az adatok.
Monica Anisie tanügyminiszter több észrevételt is megfogalmazott a felmérés eredményei kapcsán. Egyrészt úgy értékelte nem az egyéni teljesítményt tükrözik a PISA-tesztek, és a felmérésben résztvevő tanulók nem teljesítettek legjobb tudásuk szerint, mert a tesztnek nem volt tétje. A tárcavezető szerint szociális jellegű programokkal, valamint a tanárok magasabb szintű és folytonos képzésével lehetne javítani a romániai tanulók teljesítményén. A miniszter azt is jelezte: fel fogja szólítani a tanárokat, hogy ne kérjék a diákoktól a műelemzések bemagolását. Véleménye szerint a romántanárnak ki kell fejlesztenie diákjaiban a szövegértelmezés képességét, meg kell tanítania nekik, hogyan érthetik meg az irodalmi szövegeket, és nem kész műelemzéseket kell bemagoltatnia velük. Megfontolandó, hogy ismét bevezessék az olvasásórákat, annak érdekében, hogy a tanulók megtanulják értelmezni a szövegeket.
A felmérés 2018 májusában készült 79 országban, 600 ezer tanuló bevonásával. Mindhárom területen ázsiai országok érték el a legjobb eredményeket. Az első helyen négy kínai metropolis, illetve tartomány (Peking, Sanghaj, Csiangszu és Csöcsiang) végzett, amelyeket Szingapúr, Makaó, Hongkong, Észtország és Kanada követ a rangsorban.
Az előző felméréshez képest néhány ország, köztük Észtország, Lengyelország és Portugália jobb eredményeket ért el 2018-ban, elsősorban a pedagógusok továbbképzésére tett erőfeszítéseknek köszönhetően – hívja fel a figyelmet a szervezet. A jelentés ugyanakkor „elkeserítő” tényként emeli ki, hogy bár az elmúlt tíz évben 15 százalékkal nőttek az OECD országaiban az alap- és középfokú oktatásra szánt ráfordítások, az államok többségében 2000 óta gyakorlatilag nem történt érdemi előrelépés a tanulók teljesítménye terén.
