E megtörhetetlennek tűnő viszonyulás újabb ékes példája, ahogyan a képviselőház közigazgatási szakbizottsága zöld utat adott Titus Corlățean szocdem szenátor, nem mellékesen volt külügyminiszter törvénykezdeményezésének, mely értelmében a trianoni békeszerződés napja, június 4-e román ünnepnappá válna, trikolórral, hazafias műsorral, felvonulással.

Az ünneplést kvázi kötelezővé tevő elképzelésben az igazán vérlázító, hogy Corlățean azt követően nyújtotta be javaslatát a szenátushoz – amelyen végül vita nélkül átcsúszott, miután nem került határidőn belül napirendre –, hogy a Magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. Magyarán sürgős ellenlépésként a szerinte „revizionista húrokat pengető” – másmilyen hogy is lehetne – budapesti kezdeményezésre. A volt román külügyér ráadásul úgy gondolta, illik felülkerekedni, ezért sebtében egy minden évben megismételendő ünnepet talált ki, amivel talán minden eddiginél nagyobbat lehet rúgni a Románia területén élő nemzeti kisebbségek közül az utolsóba, amely továbbra sem hajlandó tömegesen elhagyni szülőföldjét, sem alávetni magát a mihamarabbi asszimilációnak.

Némi optimizmusra adhatna okot, hogy bizottsági ülésen a jelenlegi kormánypárt, valamint a magukat jobboldalinak beállító alakulatok – kivétel Băsescu törpepártja – nem véleményezték kedvezően a tervezetet, azért arra ne vegyünk mérget, hogy különösebben elleneznék az elképzelést. A liberális párt részéről ugyanis értek már olyan meglepetések, amelyek eléggé egyértelművé tették: a trianoni döntés kapcsán egységes az álláspont a román pártok szintjén. Így vélhetőleg évfordulójának a megünneplése sem szül különösebb erkölcsi vagy más aggályt a soraikban. Az is halvány vigasz csupán, hogy a törvényhozás jelenlegi ülésszakában várhatóan a képviselőház (mint döntő fórum) már nem fog szavazni, a következőben ugyanis, ha az érdek úgy kívánja, vígan rábólinthatnak – az RMDSZ minden törekvése ellenére.

Arra már most számíthatunk, hogy a trianoni diktátum századik „születésnapját” rendhagyó módon szándékoznak megünnepelni, és talán még az 1918-as nagy egyesülés centenáriumi évében tapasztalt támadásoknál erősebbeknek lesz kitéve a magyar közösség 2020 folyamán. A Corlățean-féle törvények viszont sajnos ennél jóval messzebb mutatnak. A magyarság számára csakis gyásznapként számontartható június 4-e megünneplésével a román állam gyakorlatilag minden évben kétséget kizáróan megerősíti, hogy csakis másodrangú polgárai lehetünk ennek az országnak, akiket minél sűrűbben emlékeztetni kell „a nagy igazságtétel” pillanataira. Mintha mi el tudnánk feledni azt.