Új korszak köszöntött be idén januártól a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház urológiai részlegén, miután kettőre nőtt az orvosok száma, illetve az intézmény vezetősége által véghezvitt, mintegy 50 ezer eurós beruházás nyomán a beavatkozások skáláját is sikerült bővíteni. Mihnea Mureșan főorvos és Bíró András szakorvos ugyanakkor úgy véli: bőven lenne még fejlesztenivaló, de a kórház lehetőségeihez mérten így is jelentős a szolgáltatások lajstroma, és reményeik szerint a paletta szélesedni fog. Mindkét szakember szerint, mint más területeken, az urológiában is kiemelt szerepet kellene kapnia a megelőzésnek, a szűrővizsgálatoknak, meg kell győzni az embereket arról, hogy ne csak akkor forduljanak orvoshoz, amikor már betegek. Mihnea Mureșan és Bíró András a megyei kórház osztályainak bemutatását célzó sorozat második sajtótájékoztatóján ismertette tevékenységüket, valamint az újdonságokat.
Noha az urológia nem tartozik a kiemelt figyelmet élvező területek közé, így az ott zajló tevékenység részleteiben kevésbé ismert, mint más szakterületeké, azért náluk is ritka, hogy üresen telnének az órák. Idén közel három és fél ezer pácienst láttak el, a legtöbbet a járóbeteg-rendelőben. Amint más szakterületeken, az ő tevékenységük is három fronton zajlik: a járóbeteg-rendelés, az osztályon, illetve az ügyeletek terén. Emellett természetesen a sürgősségi ellátásba is „beugranak”, ha urológiai esetről van szó, habár ezen a szakterületen ritka, hogy életveszélyes komplikációról legyen szó – részletezte Mureșan és Bíró.
Az urológia helyzete némileg furcsa, ugyanis a sebészet egy sajátos ágazatának számít, ezért Sepsiszentgyörgyön sincs önálló osztályuk, a sebészettel közös tereket osztanak meg, ideértve a műtőket is. Ennek ellenére még nem fordult elő, hogy le kellett volna mondaniuk egy műtétről vagy más beavatkozásról. Az év végéig nagy valószínűséggel meghaladja a háromszázat a sebészeti beavatkozások száma, az osztályon kezelteké pedig a 400-at, amihez még hozzájön a járóbeteg-rendelőben eddig fogadott mintegy háromezer páciens. A beutalt esetek mintegy nyolcvan százalékánál sebészeti beavatkozásra van szükség, a leggyakoribb panasz a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás – közel harminc százaléka a teljes esetszámnak. Mihnea és Bíró is úgy véli: az eszköztárbővülés, valamint az ebből is következő esetszám-növekedés lassanként időszerűvé teszi majd az osztály önállósodását – jelenleg a sebészettel osztják meg a rendelkezésre álló 65 ágyat, így a beutalások számát is korlátozniuk kell, amennyiben lehetséges.
Történelmi előrelépés
Miután januártól Bíró András szakorvossal kettőre nőtt az urológus szakemberek száma, illetve új eszközök is érkeztek, a részleg tevékenységét is bővíteni tudják – számolt be Mihnea Mureșan, aki 11 éve dolgozik az intézményben. Az idén vásárolt, nagyjából ötvenezer eurós beruházást jelentő ureteroszkópiás eszköz lehetővé teszi, hogy a felső húgyutakon is végre tudjanak hajtani adott beavatkozásokat, így a húgyvezetékekben megakadt vesekövek eltávolítását vagy más természetű elzáródások feloldását ureterális katéterek segítségével. Erre a beavatkozásra a kórház eddigi történetében nem volt lehetőség, gyakorlatilag mostanig a húgyutak alsó feléhez tudtak csak sebészetileg hozzáférni. Az elkövetkező időszakban ugyanakkor remélik, sikerül „még közelebb kerülni a veséhez”, már ami az urológiai részt illeti.
Az eszközök fejlődése egyébként számottevő változásokat hozott az urológia területén is, az úgynevezett nyitott műtétek száma jócskán csökkent: ezek jobbára csak a daganatok esetében szükségesek, a többi beavatkozást már endoszkópiás eszközökkel, valamint laparoszkóppal végzik. Az utóbbiakkal lebonyolított műtétek esetében a gyógyulás folyamata is gyorsabb – tették hozzá.
Megelőzés: félelmek, tévhitek
Gyakran tapasztalják, hogy adott rendellenességeket, betegségeket azért tudnak csak későn felfedezni, mert a páciensek akkor keresik fel őket, amikor már előhaladott állapotban van a kór. Kiemelten igaz ez a rosszindulatú prosztatadaganatra, amely lehet akár tünetmentes is, illetve esetenként olyan tünetegyüttessel jár, ami nem kizárólag erre a daganatos megbetegedésre jellemző – általában a vizelési nehézségek. A gond az, hogy az urológusok csak a kezdeti szakaszban tudnak segíteni – a későbbi stádiumokban már általában áttétek képződnek, és ez már az onkológia területe –, ezért lenne fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel vagy legalábbis az éves ellenőrzés a 45 évnél idősebb férfiak esetében – hívták fel a figyelmet a szakemberek.
Mureșan szerint gyakran találkoznak azzal a felfogással, hogy adott rendellenességek – így a prosztatát érintők – egy adott kor után szükségszerűen megjelennek, ezért sokan nem mennek orvoshoz, illetve a férfiak jelentős részének továbbra is kellemetlenséget okoz és riasztólag hat maga a vizsgálat, annak ellenére, hogy rövid ideig tart, és igyekeznek minél elviselhetőbbé tenni. A szűrés fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet a múlt pénteken zárult vizsgálatsorozattal is. 115-en keresték fel a járóbeteg-rendelőt és tíz gyanús esetet azonosítottak. A végső diagnózist ugyanakkor laboratóriumi és szövettani vizsgálatok után állítják fel. A múlt héten zárult kampány, illetve a járóbeteg-rendelőben tapasztaltak alapján úgy tűnik, a lehetséges érintettek nagyjából egy százaléka jár el szűrővizsgálatra vagy éves ellenőrzésre, ez pedig nagyon kevés.
.jpg)
