A családtörténeti irodalom szerint is itthon, Barátoson kell keresni ennek a családnak a gyökereit. Népes Bibó családok lakták hajdanában Barátost, Kiskunhalast és Erősdöt. Bóné Barna jelenlegi barátosi református lelkipásztor szerint a család leányágra futott, Kiskunhalason csupán a helyi gimnázium őrzi néhai Bibó István jeles politikus nevét, az utódok-leszármazottak a Csonkaországban élnek.
Régi és ma élő Bibókról gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. Kelemen József (1930–2004) történész-tanár szülőfalujáról írt monográfiája (2001) szerint az 1582-ben kelt regestrumtól majdnem a 21. század elejéig folytonos a barátosi Bibók jelenléte-tevékenysége „az ősi fészekben”, ennek folytán méltán vette fel Bibó József (1843–1914) néptanító, helytörténész és természetbúvár nevét a jelenlegi barátosi központi iskola. A faluból származott Bibó László helybeli, majd árapataki kántortanító, akinek fia, Bibó Lajos Hódmezővásárhelyre telepedett, és a Hódmezővásárhely és Vidéke című lap szerkesztője lett, gyermekei: Bibó Erzsébet sepsiszentgyörgyi polgári iskolai igazgató és Bibó Lajos, közismert novella- és színműíró.
Bibó József, a barátosi iskola névadója (Bóné Barna ajándéka)
Levéltári összeírás bizonyítja, hogy 1720-ban Kiskunhalason már megjelenik az első Bibó nevű, Bibó Gergely. Innen származtatható a barátosi Bibó família kiskunhalasi ága, amit az is bizonyít, hogy egy, a budapesti Bibó István tulajdonában levő 18. századi címeres pecsétnyomón a barátosi Bibó család címerének elemei ismerhetőek fel, miként az a tény is, hogy a családban hagyományként élt a barátosi származás tudata, és hogy tagjai, mármint a halasiak, használták az előnevet. A család a város életében jelentős szerepet töltött be. Jeles régi tagjának földi maradványait a halasi Új temetőben hantolták újra.
Bibó Gergely 18. századi halasi címeres pecsétnyomója (Bibó István felvétele)
Bibó György (1830–1913) 1848-as huszár főhadnagy volt, Bibó Antónia Szász Károly református püspök neje, Bibó István (1911–1979, képünk) egyetemi tanár, társadalomtudós, ismert politikus, 1956-os miniszter volt, az ő nevét viseli a halasi Bibó István Gimnázium.
A politikus-író Bibó István (családi kép)
Fia, Bibó István (sz. 1941) művészettörténész-tanár volt szíves adatközlőnk. András fiának két fiúgyermeke – Bibó Dónát és Mátyás – viseli tovább a halasi Bibók nevét.
A két névörökös, Bibó András fiai (családi kép)
Az erősdi ág tagja volt az a Bibó Bálint, aki az 1848–49-es szabadságharc eseményeiről szóló írásaival jeleskedett. Napjainkban az Erősdről Háromszékre kirajzott Bibó családok a népesebbek. Erősd református családkönyve szerint az első Bibó nevű – Bibó Tamás – 1824-ben jelent meg, de családi szájhagyomány szerint a régi erősdiek is úgy tartották, hogy barátosi eredetűek. Ma Erősdön Bibó László családja, idős Bibó Árpád, Bibó István él, Bibó Edit jogász és Bibó Zoltán családja pedig Sepsiszentgyörgyön.
Bibó Ervin, Árapatak (Kisgyörgy Blanka felvétele)
Az Árapatakon élő Bibó Mihály gyermeke, Bibó Ervin az egyike azoknak, aki az erősdi eredetű Bibók nevét viseli és viszi tovább. Erősdről települt Somogy megyébe Bibó János bútorrestaurátor, kő- és fafaragó mester, aki egyik székely kapuját Dél-Kaliforniában építette fel.
.jpg)
