Határon át

Együttműködési kapcsolatot alakítottak ki a szerbiai és romániai szomszédos közigazgatási egységek, mégpedig egy határon átívelő, vendégforgalmi lehetőségeket értékesíteni hivatott terv által. A paráci és magyarmajdányi régészeti lelőhelyek turisztikai potenciáljának értékesítése című, 660 ezer euró összegű pályázatról van szó, melyet Törökkanizsa község Temes megye önkormányzatával és a temesvári Bánság Múzeumával közösen bonyolít le. Orosz-Urbán Csilla, Törökkanizsa alpolgármestere elmondta, két éven belül, 2021 nyarára le kell zárni a programot. Claudiu Ilaş, Bánság Múzeumának igazgatója a Realitatea de Banat című román lapnak úgy nyilatkozott, helyi múzeumi kirendeltséget létesítenek Parácon. A Temesvárhoz közeli településen 1930-ban kezdtek ásatásokat, végül 1980-ban tártak fel egy újkőkori, Kr. e. a 6. évezredből származó települést, ennek legfontosabb elemeként egy szentélyt, kőből és agyagból készült szobrokkal, oltárral és kultikus tárgyakkal. Ennek rekonstrukcióját helyezték el a múzeumnak otthont adó Hunyadi-kastélyban, mely jelenleg nem látogatható.

Bánság Múzeuma

A múzeum előzménye, hogy 1872-ben Ormós Zsigmond, Temes vármegye kultúrapártoló főispánja kezdeményezésére létrejött a Délmagyarországi Történeti és Régészeti Társulat. 1877-ben hivatalosan megnyílt a Bánság Múzeuma. Egy évvel később Ormós Zsigmond indítványára Délmagyarországi Múzeum-Egyesület alakult. Ez a két szervezet 1885-ben Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat néven egyesült. A Bánság egy részének Romániához való csatolását követően a múzeumot átszervezték. 1948-ban a Hunyadi-kastélyba költöztették. A székházat 2006-ban elkezdték felújítani, látható eredmény nélkül. Călin Dobra, az intézményfenntartó Temes Megyei Tanács elnöke szerint 2021-re elkészülhet az északnyugati szárny, és a kastélyt részben megnyithatják a látogatók előtt. Hogy a Bánság Múzeumának régészeti gyűjteménye legalább részben látogatható legyen, a Parácon létesítendő egységbe költöztetik, a fő attrakció a híres paráci újkőkori szentély lesz.

Szent Gellért legendája

A határon átívelő együttműködés vajdasági részeként Magyarmajdányban tárnak a közönség elé egy híres Árpád-kori régészeti lelőhelyet, a Szent György-monostort. Ez azért fontos az itteni magyarság számára, mert az első templomot itt a 11. század elején, Szent István király uralkodása alatt építették, s azt az ún. nagy Gellért-legenda is említi oroszlánosi monostor néven – mondotta Orosz-Urbán Csilla.

Szent Gellért 14. században született latin nyelvű „nagy” legendája elmeséli többek között, mint lett Gellért a csanádi egyházmegye püspöke. Előzőleg meg kellett hódítani a területet, ahol Ajtony vezér törzsi államot hozott létre. Szent István király, miután hatalmába kerítette az ország többi részét, Ajtony ellen fordult. Kapóra jött, hogy hozzá menekült Ajtony korábbi vezére, Csanád, akit a seregek élére nevezett ki. Az alábbiakban a legenda ide vágó részét idézem Jelenits István fordításában.
„Csanád pedig arra az éjszakára tábort ütött egy hegynél, amelyet aztán Oroszlánosnak nevezett el. Ajtony meg a Nagyősznek mondott mezőn vert tábort. Mindkét fél őrszemei aztán virrasztva fel és alá járkáltak. Csanád pedig álmatlanul töltve az éjszakát, Szent György vértanúhoz könyörgött, hogy esdje ki számára az ég Urának segítségét. Fogadalmat is tett, hogy ha ellenségén győzelmet arat, az imádság helyén – ahol a földön térdelt – monostort emel a tiszteletére. És mikor a felette nagy megerőltetéstől és fáradságtól elnyomta az álom, álmában egy oroszlán alakja jelent meg neki; megállt a lábánál és szólt hozzá: »Ember, mit alszol! Kelj fel tüstént, fújd meg kürtödet, menj, kezdj ütközetet és legyőzöd ellenségedet.« És mikor felébredt, úgy tűnt neki, mintha két ember erejét kapta volna meg. (…) Késedelem nélkül harcba szálltak hát, és Szent György vértanú érdemeiért, aki őket oroszlán alakjában látogatásra méltatta, várták az ég segítségét. És nemsokára azon az éjszakán egymásra rontottak. Ajtony serege, mely a síkságon táborozott, hátat fordítva futásnak eredt. Ajtonyt pedig Csanád serege a csata helyszínén megölte. Fejét levágták és elküldték a királynak. Ezen a napon rengeteg zsákmányt ejtettek, és elteltek nagy örömmel, hogy a király ellensége elesett. A harcban elesett keresztények holttestét pedig felszedték, Marosvárra vitték, és a Keresztelő Szent János egyház temetőjébe, a görögök monostorába temették el, mert más monostor azon a vidéken abban az időben nem volt. (…) Ezek után Csanád maga mellé vette az említett monostor apátját néhány testvérével, és arra a helyre ment velük, ahol neki az oroszlán megjelent; a helyet megjelölte, hogy fogadalmát, amelyet Szent Györgynek tett, teljesítse. Még ugyanaznap társainak nagy lakomát rendezett. Azután átkeltek a Tiszán, és a királyhoz mentek. (…) Megtette a királyi ház és Ajtony házának intézőjévé. Ezt mondta a király: »Ezt a várost a mai naptól ne nevezzék már a Marostól, hanem legyen neve Csanádtól. Azért, mert kipusztítottad belőle ellenségemet, te légy ennek a tartománynak ispánja, és a magad nevéről kereszteld el: nevezzék minden nemzedékig Csanád tartománynak.« Ezek után Csanád elment arra a helyre, ahol az oroszlánt látta álmában, ott Szent György vértanú tiszteletére monostort épített, és oda telepítette Keresztelő Szent János monostorából az említett görög szerzeteseket apátjukkal együtt. (…) Csanád ispán szekerére ültette, és a csanádi egyházmegyébe vitte őket, először is Oroszlánosra, ahol Szent György vértanú tiszteletére monostort emelt.”

Történelem

A fenti legendából ismert egykori Oroszlánmonostora vagy Oroszlános a 11. században létesült a mai Magyarmajdány területén. Ajtony törzsi államának központja Marosvár volt, a későbbi Csanád település, Németcsanád, majd Őscsanád, jelenleg a romániai Temes megyében levő Nagycsanád város része.

A Csanád és Ajtony közötti csata idejét vitatják a történészek, legvalószínűbbnek az 1028-as év tűnik. A Szent György-kolostor valóban felépült, valószínűleg 1030-ban, a helyet elnevezték Oroszlánosnak. Megszervezték a csanádi egyházmegyét, amelynek székhelyét a győztes hadvezérről Csanád névre változtatta első püspöke, Gellért. Csanád a névadója az egykori vármegyének is, melynek ispánjává nevezte ki a király.

Az oroszlánosi monostor mindössze két és fél évszázadig állt fenn, a kun lázadás idején elpusztult. Egy századdal később újjáépítették a bencések, s meg is erősítették. Ezt a törökök 1551-ben bevették, a települést ezután Majdán (törökül: vásár, piac, sokadalom) néven említették.

Az első régészeti kutatások a 20. század elején történtek. Az akkori leletek egy része a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került, majd onnan az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. A jugoszláv időkben a Nagykikindai Városi Múzeum végzett ásatásokat a második világháború után, a leleteket saját intézményében helyezve el.

1996-ban és 2003-ban kisebb kutatásokra került sor, melyek során egy épület maradványait és 79 sírt tártak fel. 2004 és 2005 folyamán széles körű ásások során feltárták a Templomdomb közepén található területet, ahol egy Árpád-kori román stílusú templom, valamint egy későbbi, gótikus stílusú istenháza alapjainak maradványaira bukkantak, tudhatjuk meg a szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézet összesítéséből.

Gergely József a Magyar Szó 2011. augusztus 24-én megjelent, a Zvonimir Nedeljković, a szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézet munkatársa által vezetett, akkor folyamatban levő feltárást összegző, Kolostorok újabb nyomai című riportjában jegyzi, hogy az utóbbi évek kutatásai során 1500 négyzetméternyi területet tártak fel, három templom maradványaira bukkantak, körös-körül sírokkal. A 11. századi templom mérete 5×9 méter, a 12. század elején már 13×24 méter alapterületű, téglából épült templom létezett. A 13. században egy kisméretű gótikus stílusú templom is épülhetett. A feltárások alkalmával már több mint 500 sírt ástak ki, mértek fel és gyűjtötték össze leletanyagát és a csontokat is. II. Béla, Károly Róbert és Mátyás király idejében vert pénzérmék is előkerültek. A leleteket a szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézetbe szállították.

Vendégforgalmi komplexum létesül

A helyszínre a Törökkanizsa községen belüli Majdány-Rábé Helyi Közösség Tanácsának elnöke, Makra Péter vezetett. Nem fogadott valami szemet gyönyörködtető látvány, hisz a korábbi ásatások nyomait betemették, az utóbbiakat műanyag fóliával letakarták. A fóliák alól azért kikandikált egy csekély romos kőfalrész, s arrébb kőrakás is látszott.

Orosz-Urbán Csilla tájékoztatott: a pályázat célja egy idegenforgalmi komplexum kialakítása kéthektáros területen, azon belül a lelőhely felújítása. A templomok alapját 80 centiméteres magasságig visszaállítják, a feltárt kemencéket újjáépítik, néhány sírhelyet visszarendeznek, azokat üveglapokkal fedik le. A lelőhelyeket sétányok kötik majd össze, két háromdimenziós makett is lesz a területen. Továbbá egy önkormányzati tulajdonban levő családi házat felújítanak, a tetőteret is beépítik, látogatóközponttá alakítják, leletek másolataiból kiállítást rendeznek be, egy teremben filmvetítésre lesz lehetőség, kétfunkciós előadótermet alakítanak ki. Az együttműködés értelmében a paráci régészeti lelőhelyet is bemutatják, olyan hely lesz, ahol büszkén fogadhatják a látogatókat. Az alpolgármester szerint azért fontos a magyarmajdányi lelőhely szakszerű rendezése, mert ezeréves múltunk bizonyítéka.

(Az írás a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete által júliusban szervezett riporttáborban készült anyag rövidített változata.)