A legmagasabb rangú román méltóságok sereglettek össze tegnap a román parlament ülésére, jelen voltak az ország korábbi elnökei, a ’89-es bukaresti történések főszereplői, felszólalt Klaus Iohannis államelnök, a kormányfő, a pártok képviselői, de egyedül az RMDSZ nevében beszédet mondó Novák Csaba Zoltán szenátor ejtette ki Tőkés nevét, rövid félmondatban idézte fel, hogy a temesvári református lelkészi hivatalban pattant ki a forradalom szikrája. Pedig Iohannis szónoklata ugyancsak egybecsengett a hétvégi temesvári ünnepségen elhangzottakkal: a román állam, az igazságszolgáltatás harmincéves adósságát kérte számon, hogy mindmáig nem tudjuk, tulajdonképpen mi is történt pontosan azokban a napokban, kik irányították a háttérből az eseményeket. Ám az elnöki szavak kimerültek a kommunizmus rémtetteinek ecsetelésében, a hősök és mártírok dicsőítésében, és nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy novemberi újraválasztása tulajdonképpen a harminc évvel ezelőtti forradalmi eszmék újraélesztését jelentette, a nép demokráciában és európai eszmékben való hitét erősítette meg. Hasonló szellemiségű volt az összes felszólalás, pártállástól függően csak árnyalatokban különböztek az üzenetek. Dan Barna, az USR elnöke a kolozsvári mártír Călin Nemes emlékét idézte, Călin Popescu-Tăriceanu pedig kudarcnak nevezte, hogy három évtized alatt sem sikerült felszámolni az egykori politikai rendőrséget, a Securitatét.

A román parlament az RMDSZ javaslatára egy nyilatkozatot is elfogadott, amelyben „elítéli a kommunista diktatúra erőszakos cselekedeteit, az emberiség ellen elkövetett bűneit. Kiáll a demokrácia, az emberi jogok védelme mellett, és a kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott javak késedelem nélküli visszaszolgáltatását sürgeti”, ám ebben a magyar képviselők által kezdeményezett dokumentumban is csak általánosságban jelenik meg a „forradalom hősei” előtti tisztelgés, szót sem ejtenek Tőkés Lászlóról.

Sok szép beszédet hallunk még az elkövetkező napokban a romániai rendszerváltás harmincadik évfordulóján. Dicsőítik majd a népet, a demokráciát, lesz, aki számonkéri az igazság kiderítését, a felelősök elítélését, de ha most, e december közepi napokban nem hajlandóak Tőkés szerepét méltó helyén kezelni, utóbb már nem is reménykedhetünk ebben. A három évtizeddel ezelőtti fordulat szabadságot hozott Romániának, és sajátos demokráciát, amely féligazságokra, hazugságokra, elhallgatásokra épült és épül ma is. Ezt jelezte a parlament tegnapi ülése is, és amíg ez nem változik, remény sem lehet, hogy Romániában megvesse lábát az igazi demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség, egymás valós megbecsülése.