1989-es forradalomKivizsgálást sürget az Európai Parlament

2019. december 20., péntek, Belföld

Az Európai Parlament (EP) tegnapi határozatában felszólítja a román államot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és tisztázza az igazságot az 1989. decemberi forradalommal kapcsolatban, az Európai Unió intézményeit és tagállamait – ideértve Romániát is – pedig arra kéri, tegyenek meg minden erőfeszítést azért, hogy a kommunista rezsim által elkövetett bűncselekmények ne merüljenek feledésbe, és garantálják: ilyesmi soha többé nem következik be.

Elsöprő többséggel, 513 támogató és 18 ellenszavazattal, 87 tartózkodás mellett fogadta el tegnap az EP ezt a határozatot az 1989-es romániai forradalom kitörésének harmincadik évfordulója alkalmából. A határozat hétfő esti vitáján Adina Vălean közlekedésért felelős európai biztos kifejtette: a román forradalom az utolsó és a legvéresebb volt a kelet-európai lázadások közül, az állampolgárok azon a télen a szabadságért, az alapvető jogokért és a demokráciáért harcoltak.

A romániai forradalom a legerőszakosabb volt a felkelések közül, amelyek a vasfüggöny mögötti államokban a kommunizmus bukásához vezettek, és 1142 ember halálát, 3138 személy súlyos sérülését okozta, több mint 760 személyt illegálisan tartottak fogva és kínoztak meg. Ezenkívül a nép elleni erőszak hatással volt az egész romániai társadalomra, és e bűncselekmények tényleges elkövetőinek azonosítása továbbra is problémát jelent az áldozatok, családjaik és valamennyi román állampolgár számára – fogalmaz a határozat.

A számos néppárti (EPP), szocialista (S & D) és a Renew Europe képviselőcsoporthoz tartozó román és külföldi képviselő által összeállított dokumentum kifogásolja, hogy a román állam szükségtelenül késleltette az igazság megállapítását és megismerését, amely alapvető feltétele annak, hogy az áldozatok és örököseik méltányos kártérítést kapjanak.

A határozat szerint az Európai Parlament megemlékezik és tiszteleg az 1989. decemberi forradalom áldozatai előtt, akik életüket áldozták a romániai totalitárius diktatúra megbuktatásáért. A dokumentum hangsúlyozza: az 1989. decemberi békés tüntetők áldozata lehetővé tette Románia számára az átmenetet a demokrácia, a jogállamiság, a piacgazdaság irányába, valamint az azt követő integrációt az Észak-atlanti Szövetségbe és az Európai Unióba.

Klaus Iohannis államfő még tegnap üdvözölte az EP határozatát. „Klaus Iohannis elnök úgy véli, hogy az Európai Parlament állásfoglalása megerősíti, hogy az 1989. decemberi román áldozat a mai demokratikus Románia sarokköve. Románia az Európai Unióba integrált állam és a NATO tagja, egy olyan állam, amely tiszteletben tartja az európai értékeket és alapelveket, az emberi méltóságot, az alapvető jogokat és szabadságokat” – áll az Államelnöki Hivatal tegnapi nyilatkozatában, mely a továbbiakban megismétli, hogy a román államnak haladéktalanul cselekednie kell az 1989. decemberi eseményekkel kapcsolatos igazság kiderítése érdekében, és a bűnösöket bíróság elé kell állítani.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1218
szavazógép
2019-12-20: Közélet - Hecser László:

Milyen forradalom volt ez? (B. Kovács András könyvbemutatója)

Hogy mi történt harminc esztendeje, azt ma senki sem tudja. Aki tehette, utcára vonult és jelszavakat skandált, valakik a tömegbe lőttek, a halál százasával osztogatta hideg csókjait, aztán a katonaság hátat fordított a rezsimnek, a diktátor elmenekült, mindenki boldog volt. Ezeket a napokat forradalomként élték meg az emberek. Mert azok számára, akik nem pártaktivisták, nem kemény öklű securitatés pribékek, nem az életünket folytonosan fürkésző titkosszolgák és nem a rendszer haszonélvezői voltak, azok számára azon decemberi napok tényleg a szabadságot hozták el. Valóban forradalom volt? Ki tudja ma már azt? De talán néhány kérdésre választ kapunk, ha elolvassuk B. Kovács András 1989, te csillag! című, interjúkat, riportokat és visszaemlékezéseket tartalmazó kötetét – hangzott el szerda este a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tartott bemutatón.
2019-12-20: Jegyzet - Váry O. Péter:

Mélységek, magasságok (Kármentő)

Minap írtam egy jegyzetet Gabi néni félrelépett címmel. Mely arról szólt, hogy kedves ismerősöm, a nyugdíjas tanárnő a városban járván-kelvén bokáját ficamította. Merhogy üresbe lépett a járdán egy olyan helyen, ahol a kapubejárat miatt a gyalogút járószintje süllyesztett. Minden bizonnyal nem Gabi néni az első, aki ily módon járt pórul, és biztosan az utolsó sem – hát ezért véltem úgy, hogy helytelen megoldás a dimbes-dombos járda, melyet – következtettem én – az utcák és járdák megemelt járószintje miatt kell az udvarokkal való minél kisebb szintkülönbség elérésének megoldásaként alkalmazni. Végül feltettem a kérdést: miért nem lehet a felújított utcákban az alapozást olyan mélységben elkezdeni, hogy a végül kialakuló járószint ne legyen magasabb a felújítás előttinél?